Szentirmai Antal

Budapesten született 1936. december 2-án. Zongora tanulmányai mellett kezdett el nagybőgőzni Sellei Gyulánál. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, ennek elvégzése után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Tanárképző tagozatának hallgatója lett Montag Lajos növendékeként, 1962-ben fejezte be tanulmányait. 1957-58-ban a Postás Szimfonikus Zenekar tagja volt. 1958-60-ig az Operaházban működött, majd 1960-ban lett az Operaház Zenekarának tagja. 1964-től A Magyar Állami Operaház és Filharmóniai Társaság szólamvezetője volt, egészen nyugdíjazásáig 1997. decemberéig. 1964-ig német vonófogással játszott ezután tért át a francia fogásmódra. 1960-64-ig a Közlekedési Szakszervezet Zeneiskolájában, az 1975-79-es években a IX. kerületi Állami Zeneiskolában tanított. 1982-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Tanárképző Intézetének (a Főiskolának) tanára. 1997-től docens. 1986-ban Bartók-Pásztori díjjal tüntették ki, 2003-ban A Magyar Felsőoktatásért Emlékplakettet ( miniszteri kitüntetés) vehette át. Számos szóló fellépése volt, Egyetemi Színpad, szóló estek, Magyar Rádió élő adás, stúdió koncert.