(1924-) a család legkiemelkedőbb tagja. 1959-ben tett mestervizsgát. Elsősorban nagybőgőkészítő, aki hangszereit négy- és öthúros változatban készíti. Egyedi hangszerei kitűnőek és formásak. Ezeket részleteiben is tökéletesen megmunkálja. Szép fát és sárgás lakkot használ, mesterhangszerei hazánkban is kedveltek.Sajnos a szocializmus az ő műhelyét is elérte, így át kellett térnie a manufaktúrális hangszerkészítésre, amely sajnos jó hírének veszélyét hordozta. (A Liszt Ferenc Zeneakadémia szólóbőgői)