(1800-?) vezette be a négyhúros nagybőgőt, melyet azonban eleinte kvinthangolásban használtak. Ez a gordonkahangolás egy oktávval mélyebb változatának felelt meg. Ennek megvolt az az előnye, hogy a gordonkások is aránylag könnyen átálltak erre a hangszerre. Hátránya volt viszont, hogy a hangszer rendkívül nehézkesen volt játszható.