(1871-?) már tizenegy éves korában zongorát és zeneelméletet tanult a pesarói konzervatóriumban, majd később nagybőgőt is. Ez utóbbit Mengolitól, akinél 1889-ben kitüntetéssel végzett Torinóban. Koncerttevékenységét hazájában kezdte el, majd bejárta Német- és Spanyolországot, Portugáliát, Belgiumot és Svájcot. 1900-tól a milánói konzervatórium tanára és a Scala zenekarának tagja lett. Iskolát, etüdöket és kisebb előadási darabokat komponált a nagybőgő számára. Nevéhez fűződik Bottesini 3 húros bőgőre írt iskolájának újabb kiadása, mely 4 húros hangszerre alkalmazza az etüdöket.