(1908-?) V. Kuchynka játéka hatására szánta el magát a nagybőgő tanulására. Elsősorban autodidakta volt, de Kromericben is tanult a konzervatóriumban, valamint Tulacek növendéke is volt Brnóban. Első fellépése 1937-ben volt, amikor zenekari kísérettel Dragonetti egyik versenyművét játszotta. Ennek a fellépésének az érdekessége, hogy G-C-F-B hangolású hangszeren játszott, ami ritka jelenség.1945-től Pozsonyban a Szlovák Filharmónia Zenekara, illetve az ottani Rádiózenekar tagjaként dolgozott. Hatalmas repertoárral rendelkezett Bottesini, Cerny, Láska, Geissel, Kuszevickij és mások műveiből. Néhány kompozíciót is alkotott, valamint átiratokat készített Paganini és Sevcík műveiből. Írt egy módszertani és egy történeti munkát a nagybőgővel kapcsolatban. Fő műve Az üveghangjáték. E munkái azonban egyelőre kéziratban maradtak.