1892. február 2-ikán született parasztcsalád gyermekeként Szaratovban. Őt a szovjet nagybőgőtanítás módszertani megalapozójaként tartják számon. Moszkvában Smuklovszkij tanítványaként tanult 1909-től, és itt is végzett 1913-ban. Ezután kezdte meg felsőfokú tanulmányait, de azokat nem fejezhette be, mert 1915-ben önként katonai szolgálatra jelentkezett. Az első világháborúban számos harcban vett részt és hősi magatartása miatt több kitüntetést is kapott. 1918-ban belépett a Vörös Hadseregbe, és a harcok során meg is sebesült. 1920-ban szerelt le.1921-től a Nagyszínház tagja, majd 1929-től a moszkvai konzervatórium tanára lett. Ez utóbbi minőségében igen eredményes munkát végzett. Francia vonófogással játszott és tanított. Legjelesebb tanítványai V. V Homenko, V. K. Zinovics, A. I. Asztahov, V. A. Pankov és D. F Agafanov voltak.Sokat munkálkodott a szovjet nagybőgőművészet továbbfejlesztésén. Legfontosabb műve háromrészes iskolája, amelyet M. B. Domasevics közreműködésével adott ki 1928-ban. E kiadást később tíz további követte. Ez az adat híven tükrözi az iskola népszerűségét. A kiadások közben állandóan javította, bővítette, és többször át is dolgozta művét. Mellékleteket is csatolt hozzá, amelyek szonátákat és más előadási darabokat tartalmaznak. Több átiratot is készített. Fiatalon, negyvenhat éves korában halt meg 1938-ban.