Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. május 29., hétfő, Magdolna napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Országok szerint (Z-A)
Szerző szűrő     Elemek száma 
# Cikk cím Szerző
Elgar, Raymond Anglia
Elliott, Cathy Anglia
Evans, Judith Murriel Anglia
Feeney, John Anglia
Halfpenny, Eric Anglia
Hobday, Claude Anglia
Howell, James Anglia
Martin, Thomas Anglia
Sharp, Richard Anglia
Slatford, Rodney Anglia
Speirs, Paul Anglia
Sterling, Samuel Anglia
Wallace, William Anglia
Waud, H.J. Anglia
White, A.C. Anglia
Winterbottom, Charles Henry Anglia
Woodrown, Anthony Anglia
McTier, Duncan Anglia
 
39 / 39 oldal
Knittel, Jonas
(1585-1672) Németországban hegedűs, teorbás és nagybőgős, mint ilyen a legkorábbiak egyike volt.


 
Rollez, Jean-Marc
1931. július 7-ikén született, és zenei tanulmányait kilencéves korában kezdte zongorán. Hamarosan áttért azonban a nagybőgőre, és Párizsban a konzervatóriumban J. D. Boussagol tanítványaként 1953-ban elsődíjas kitüntetéssel végzett.belépett Monte Carlo Nemzeti Operájába, majd a Francia Rádió és Televízió Filharmonikus Zenekarába. Ezután francia nagyzenekarokban játszott, végül a párizsi Nagyopera szólóbőgőse lett.Nemzetközileg elismert pedagógus.1978-tól a Párizsi Nemzeti Konzervatórium professzora. Azonkívül, hogy Párizsban a Conservatoire professzora, számos nemzetközi szemináriumot vezetett és vezet rendszeresen hazájában (Firmignyben 198l-l983-ban, Montbrisonban 1984-ben, továbbá Nizzában és Párizsban is). Külföldi szemináriumainak, mesteriskoláinak színhelyei: Montreux (Svájc), Koppenhága, Odensee, Aalbord (Dánia), Shawnigan (Kanada), Cincinnati, Aspen, Bloomington, New York (Egyesült Államok), Arvika (Svédország), Man szigete (Anglia). Gyakran szerepel zsűritagként nemzetközi fesztiválokon, versenyeken. Iskolája Le Contrabassiste virtuose címen három kötetben jelent meg.Széles skálájú repertoárja Dittersdorftól a kortárs zenéig terjed. Eddig három hanglemeze készült el. Ezek közül az elsőnek az az érdekessége, hogy egy Gasparo da Saló nagybőgőn játszotta. (Közelebbi leírás hiányában az látszik valószínűnek, hogy a párizsi konzervatórium hangszermúzeumában található, 1580-ban készült négyhúros hangszerről van szó.)Kritikái egyöntetűen dicsérik művészetét. Le Figaro: ?ez a hangszer úgy énekel, akár egy gordonka. Jean-Marc Rollez szonoritása elragadó." La Voix du Hord: ?Ez a virtuóz teljesítmény hosszú időre emlékezetünkbe vésődik." Cologne: ?Jean-Marc Rollez a zene művészetének egy rendkívüli képviselője." Harmonie: ?Jean-Marc Rollez egyszerűen elragadó."


 

Geissel, Johann
(1859-?) a prágai konzervatóriumban végzett 1879-ben V. Sládek tanítványaként. Kiváló nagybőgős, pedagógus és zeneszerző, a strassburgi Operaház tagja volt és itt is tanított. Több kitűnő versenyművet és előadási darabot komponált nagybőgőre.


 

Rüffert, Helmut
Drezdai nagybőgős; 1929-ben a Kontrabassisten Bund egyik alapító tagja volt.


 
Chis, Alexandru
1981-ben és 1983-ban Markneukirchenben részt vett a nemzetközi versenyen. A Konstanzi Zenekar szolamvezetöje,a Mobile nagybögökvartett tagja.


 

Warnecke, Friedrich
(1856-1931) volt, aki Hannoverben tanult Bontemp és Walter nagybőgősöktől. A hamburgi konzervatóriumban az 1893 és 1924 közötti években tanított. Előzőleg 1874 és 1878 között Mannheimben, majd Hamburgban zenekari muzsikus volt, de olykor szólistaként is szerepelt. A Kontrabassisten Bund egyik alapítójaként ismerjük. Iskolát szerkesztett és etűdöket írt. Zenetörténeti munkája: Ad infinitum] Der Kontrabass, seine Geschichte und seine Zukunft. Ezt az igen nagy jelentőségű, alapvető munkát, amely időrendben is az első a nagybőgővel foglalkozó hangszertörténeti tanulmányok között, 1900-ban adta közre. Nemcsak a nagybőgő történetével foglalkozik, hanem módszertani útmutatót is ad. Warnecke kiemelkedő tanítványai Franz Nijenhuis, Max Kunze és Paul Rahmig voltak.