Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. április 27., csütörtök, Zita napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Országok szerint (Z-A)
Szerző szűrő     Elemek száma 
# Cikk cím Szerző
Chis, Alexandru Románia
Ciorata, Lucian Románia
Marc,Dorin Románia
Dursek, Franz Románia
Ghita, Ion Románia
Goilav, Ioan Románia
Hada, Virgil Románia
Ionescu, Fulger Sorin Románia
Jurca, Joan Románia
Kriegel, Gheorghe Románia
Luchian, Alexandru Románia
Moga Liviu Románia
Pop, Nicolae Románia
Racu, Cornel Románia
Rotaru, Catalin Románia
Teichner, Albert Románia
Thomasz, Stefan Románia
Tojan, Florian Románia
Toma, Petrisor Románia
Trempeanu, Alexandru Románia
 
3 / 39 oldal
Zimmer, Heinz
Berlinben a Deutsche Staatsoper zenekarának tagja.


 
Babusek, Frantisek
(1905-1954) szlovák nagybőgős, szólista és karmester, aki Josef Pirner tanítványa volt. Az 1931 és 1938 közötti években zenekari muzsikusként működött Prágában, majd 1939-től karmester lett Pozsonyban. Szintén 1939-től ugyanott a főiskola tanára volt.


 

Andreoli, Giuseppe
(1757-1830) Milánó, a konzervatórium első tanára volt, akit Madenski szerint egyben a szólisztikus nagybőgőjáték egyik úttörőjeként is nyilvántartanak. Az e területen végzett működésére vonatkozó adatok azonban ismeretlenek. Az akkori idők szokása szerint a nagybőgősöknek más hangszeren is kellett játszaniuk. Ez leggyakrabban a fagott és a tuba volt, de más párosítások is léteztek. Így Andreoli a Scala zenekarában nagybőgős és hárfás volt. A három-, illetve négyhúros nagybőgőkkel kapcsolatban figyelemre méltó adat, hogy Andreoli, miközben a konzervatóriumban tanítványait háromhúros nagybőgőn tanította, addig otthon magántanítványait négyhúros instrumentumon oktatta. Nyilván ő maga is felismerte, hogy a négyhúros a jövő hangszere.


 

Caroll, James
Denverben a Colorado Symphony szólamvezetője az 1990-es évektől.


 
Streicher, Ludwig
Évszázadunk egyik legkiemelkedőbb nagybőgőművésze 1920. január 26-ikán született Bécsben. Tanulmányait ugyanott a Zeneakadémia nagybőgőtanszakán az 1934-1939-es években Johann Krump profeszszornál végezte, és 1940-ben kitüntetéssel diplomázott. 1940-től 1944-ig Krakkóban az Állami Színház szólónagybőgőseként dolgozott. Érdekes, hogy ugyanezen idő alatt három évig komoly gordonkatanulmányokat folytatott, mégpedig olyan eredményesen, hogy Krakkóban szólógordonkásként is igénybe vették munkáját.Az 1945 és 1973 közötti években a bécsi Operaház zenekarának és a Bécsi Filharmonikusoknak is tagja volt. Közben 1958-tól a Wiener Hofmusikkapelle együttesében is közreműködött. 1966-tól a bécsi Zeneakadémia tanára lett, 1973-tól címzetes, majd 1975-től tényleges professzori rangban. Eddig több mint félszáz tanítványa végzett, akik szétszéledve mind az öt kontinensen továbbadják a tőle tanultakat. Közülük többen szólisták is.Tanári kinevezése, valamint egyre szaporodó koncert-kötelezettségei miatt 1966-ban kénytelen volt mindhárom zenekarnál végzett tevékenységét beszüntetni. Ettől az időtől kezdődött szólókoncertjeinek sorozata. A következő zenei fesztiválokon lépett fel: Wiener Festwochen, Bregen-zer Festspiele, Karintischer Sommer in Ossiach, Europaische Wochen in Passau, Mai de Versailles Párizsban, Salzburger Festspiele, Manuel de Falla-Játékok Granadában, Festival de musica da Costa do Estorial. Mes?teriskolát vezetett az alábbi helyeken: Salzburg 1972,Eisenstadt 1974, 1975, Granada 1971-1974 évente és 1979, Barce?lona 1977-1981 évente, Costa do Estorial 1978, 1980, 1981, 1984, Montreux 1974, Weimar 1974-1977 évente és 1979, Courchevel 1982, Aarhus, Iserlohn 1983, New York (Juilliard School) 1984, Schladming 1984. Zsűritagként részt vett a következő városokban rendezett verse?nyeken: Genf, Santiago de Compostella, Granada, Párizs, Markneukir?chen és München. Ha a fentieket áttekintjük, szinte teljes képet kaphatunk arról, hogy a világon hol rendeznek fesztiválokat, versenyeket és mesteriskolákat a nagybőgősök számára.Széles skálájú repertoárja a régi mesterektől a kortárs zenéig terjed. Számos mai zeneszerző, többek között F Leitermeyer, M. Rubin, E. Urbanner és P. Angerer ajánlotta neki műveit, és ezek ősbemutatói Streicher fel?lépésével zajlottak le. Többek közt a következő karmesterekkel koncerte?zett: Reiner F, C. Krauss, W. Furtwangler, O. Klemperer, H. v. Karajan, L. Bernstein, I. Stravinsky. Mein Musizieren auf dem Kontrabass címen öt füzetben kiadott műve pedagógiai és módszertani kérdésekkel foglalkozik. 2003 tavaszán hunyt el.


 

Martin, Thomas
Feltöltés alatt...