Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. október 18., szerda, Lukács napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Országok szerint (Z-A)
Szerző szűrő     Elemek száma 
# Cikk cím Szerző
Personelli, Girolamo Olaszország
Petracchi, Francesco Olaszország
Pinetti, Eusebio Olaszország
Porta, Antonio Olaszország
Ratiglia, Luigi Olaszország
Rossi, Luigi Olaszország
Scontrino, Antonio Olaszország
Tognieri, Pietro Olaszország
Vassura, Ugo Olaszország
Storace, Stephen Olaszország
Grillo, Fernando Olaszország
Cimador, Giovanni Battista Olaszország
Capuzzi, Antonoio Olaszország
Milani, Luigi Olaszország
Adelmann, Stefan Németország és Ausztria
Ahrends, Fritz Németország és Ausztria
Balch, Georg Christoph Németország és Ausztria
Balday, Franz Németország és Ausztria
Bauman ,Gustav Németország és Ausztria
Bechstein, Christoph Németország és Ausztria
 
10 / 39 oldal
Gladstone, Robert
A Képző- és Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt New Yorkban, amikor Frederick Zimmermannál bőgőzni kezdett.Első zenekara a Pitssburgi Szimfonikusok voltak. Két év után visszatért New Yorkba és az Állami Filharmonikusok tagja lett. 1966-ban a Detroit Simphony szólamvezetője lett. Jelenleg a Wayne Egyetemen dolgozik.


 
Smuklovszkij, Dmitrij Alekszandrovics
kiváló művészként és pedagógusként tartja számon a nagybőgő története. 1905-től a Nagyszínház zenekarában volt szólamvezető és a Filharmóniai Konzervatóriumban tanított. Később karmesterként is dolgozott.Iskolát és más pedagógiai célzatú műveket szerkesztett a nagybőgő számára. Legjelesebb tanítványa A. A. Miluskin volt.


 

Meschini, Giuseppe
Rómában volt tanár, aki korábban a nápolyi konzervatóriumban tanított.


 

Scontrino, Antonio
(1850-1922), a kimagasló művész és zeneszerző volt. Tizenegy éves korában kezdte a hangszert a palermói konzervatóriumban, de emellett zeneelméletet is tanul. 1870-ben végzett, tanára Francesco de Barberi volt. Kitűnő hangszerjátékosnak számított, aki elsősorban zenekari muzsikusként működött, de virtuóz szólistaként is ismerték. Az 1871-73-as években ösztöndíjjal Münchenben tanult tovább. Koncertturnéi voltak hazájában és Tunéziában is. Londonban egy ideig az olasz opera nagybőgőse volt, majd 1891-től szülővárosa, Palermo konzervatóriumában tanított zeneszerzést. 1898-tól ugyanezt tette a firenzei konzervatóriumban, amelynek rövid ideig igazgatója is volt.A nagybőgő szempontjából különösen jelentős zeneszerzői tevékenysége. Többek közt egy versenyművet írt hangszere számára, mely 1908-ban Hamburgban Warnecke átdolgozásában jelent meg. Warnecke igen nagyra értékelte ezt a művet és azt állította róla, hogy Brahms hegedűversenyével egyenértékű. A rendkívül nehéz alkotás mára már szinte teljesen feledésbe merült. Más műveket, például vonósnégyest is komponált.


 
Lvovsky, Bretislav
(1857-1910) nagybőgős és zeneszerző szintén Bécsben végzett a Simandl-növendékek egyikeként. Az 1884 és 1890 közötti években Lembergben a konzervatórium tanáraként működött. 1900-ban visszatért Bécsbe, ahol az Operaházban folytatta munkáját. Néhány szerzeményt írt nagybőgőre, és más műfajokban is komponált. Ő írta az Unter Zirkusleuten című operett szövegkönyvét, és átiratokat is készített.


 

Brünner, Heinrich
Pekarek tanítványa, majd utóda volt Würzburgban.