Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. április 29., szombat, Péter napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Országok szerint (Z-A)
Szerző szűrő     Elemek száma 
# Cikk cím Szerző
Gallignani, Guido Olaszország
Gambarini, Francesco Olaszország
Ghilardoni, Alfero Olaszország
Ghirelli, Luigi Olaszország
Gianotti, Pietro Olaszország
Glaser, Sergio Olaszország
Guarneri, Luigi Olaszország
Hiserich, Giuseppe Olaszország
Hurt, Francesco Olaszország
Laudi, Girolamo Olaszország
Marangoni, Giuseppe Maria Olaszország
Marchetti, Ugo Olaszország
Mengoli, Annibale Olaszország
Meschini, Giuseppe Olaszország
Montanari, Carlo Olaszország
Monteclair, Michel Pignolet de Olaszország
Nani, Pietro Olaszország
Negri, Gaetano Olaszország
Negri, Luigi Olaszország
Pederzani, Ezio Olaszország
 
9 / 39 oldal
Posta, Frantisek
1919-ben született Lányban (Szlovákia). Már gyermekkorában megnyilvánult zenei érdeklődése, és kezdetben, annyi más nagybőgőshöz hasonlóan, hegedűt tanult. Az 1934 és 1940 közötti években O. Sorejs tanítványa volt. Még mielőtt tanulmányait befejezte volna, már 1939-ben felvették a Prágai Filharmonikusok zenekarába, ahol 1945 óta a szólam élén állt. Mint szólista számos koncerten lépett fel, nemegyszer zenekari kísérettel, főleg saját zenekarával. Műsorát előszeretettel válogatta a régi muzsika irodalmából. Egy G. B. Grancino által 1693-ban épített mesterbőgő tulajdonosa, koncertjeit is ezen adja. 1965-ben állami díjjal tüntették ki. Művészetét több hanglemez őrzi.A Csehszlovákiában feledésbe merült gambajáték felújítása is Posta nevéhez fűződik. Ennek érdekében a régi mesterek nyomán Bohumil Pechar cseh hangszerkészítő egy hathúros basszusgambát épített a számára. Ezen a hangszeren gyakran játszotta Bach szonátáit, szvitjeit és más műveit. Ennek a muzsikának korhű megszólaltatására háromtagú kisegyüttest alapított, amely viola d amoréból, basszusgambából és teor-bából állt.1953-tól lett professzor Prágában. Keze alatt számos kitűnő nagybőgős nőtt fel. Markneukirchenben 1981-ben, 1983-ban és 1985-ben a nemzetközi zsűri tagja volt.


 
Kroupa, Rudolf
(1940-) cseh származású nagybőgős; F Cervinka tanítványa volt, majd Rio de Janeiróban a konzervatórium tanára lett.


 

Fukazawa, Isao
A Kunitachi Zenei Konzervatórumban végzett és 1986-ban a Kyushu Szimfonikus Zenekar szólamvezetője. Londonban Duncan McTier ösztöndíja hallgatója volt.


 

Gericke, Gustav
(1874-?) német nagybőgős; Magdeburgban zenekari tagvolt, de olykor szólistaként is fellépett.


 
Planyavsky, Alfred
(1924-) zenei pályafutását tizenegy éves korában a Wiener Sangerknaben kórusában kezdte el, melynek öt évig (1933-1938) volt tagja. Az 1941 és 1946 közötti években katonai szolgálatot teljesített, illetve hadifogságban volt. Főiskolai tanulmányait a Bécsi Zeneakadémián csak 1946-ban kezdte el és 1952-ben fejezte be. Itt éneket és nagybőgőt tanult. A hangszeren J. Krump volt a tanára, akinél kitüntetéssel végzett. Az 1950 és 1953 közötti években a Wiener Kammerorchester szólistája volt, majd 1954-től a Bécsi Szimfonikusok, illetve 1955-től a bécsi Operaház zenekarának is tagja lett. 1967-től a Bécsi Filharmonikusok zenekarában is játszott. Az 1958 és 1968 közötti években pedagógiai tevékenységet is folytatott, amikor is nagybőgőt tanított magántanárként. Ugyanebben az időben a Wiener Sangerknaben korrepetitora is volt.1952 óta számos cikket, tanulmányt, értekezést közölt mind osztrák, mind külföldi szaklapokban. 1970-ben adta közre Geschichte des Kontrabasses című főművét, mely több mint ötszáz oldalon a nagybőgő történetével foglalkozó eddig ismert legjelentősebb kötet. A monográfia második, bővített kiadása 1984-ben jelent meg. Planyavsky 1974-ben Bécsben megalapította a Wiener Kontrabassarchivot.


 

Karr, Garry
Los Angelesben született 1941. november 20-ikán. Apja, nagyapja és a család más tagjai is nagybőgősök voltak. Családi hagyomány volt tehát ez a hangszer, amit az ifjú Garry először nagyapjától, majd Hermann Reishagentől, később Warren Benfieldtől és Stuart Sankeytől tanult.Zenei karrierje 1962-ben kezdődött, amikor már szólistaként a New York-i Filharmonikusok kíséretével és Leonard Bernstein vezényletével a televízióban lépett fel. Ezután számos koncertet adott az Egyesült Álla?mokban és Kanadában. 1964-ben európai turnén vett részt, amelynek során Németországban, Angliában, Hollandiában, Franciaországban és Svájcban koncertezett. Koncertjeit a már Kuszevickij által is használt 1612-ből származó Amati-nagybőgőn adja.Szabad idejében pedagógiai tevékenységet is végez. Így az USA-ban és Kanadában több egyetem zenei tagozatán tanított. 1967-ben alapította meg az International Institute for the String Basst a Madison Egyetem (Wisconsin) keretében. Ennek kiadványa a havonként megjelenő The Bass Sound Post című nagybőgős-szaklap.Számos hanglemez szólistája, ezeken keresztül az egész világon megismerhették briliáns játékát. Karr számos zeneszerzőt megihletett, így Alec Wilder, Günther Schuller, Hans Werner Henze s mások írtak és ajánlottak neki versenyműveket. Nevezetes repertoárszáma volt tanárának, Reishagennek Paganini Mózes-fantáziajából készült átirata.BARKER, Edwin (1956-) Tucsonban (Arizona) született, és már kilenc?éves korában megkezdte nagybőgőtanulmányait New Yorkban. 1976-ban kitüntetéssel végzett a New England Conservatory of Musicban, ahol Henry Portnoi tanítványa volt. Egyidejűleg megkapta a Chadwick-érmet is. Már tanulmányai idején tagja volt a New Yorki Filharmonikus Zenekarnak, valamint szólóbőgősként működött a Lake George Opera zenekarában. 1977-től a Boston Symphony Orchestra, majd a következő évtől kezdve a Chicago Symphony Orchestra szólóbőgőse lett. Egyidejűleg rendszeresen közreműködik a Boston Symphony Chamber Players kamarazenekarban és a kortárs zene propagálására alakult zenei csoportosulásban is.Ekkor már előadója és szakfelügyelője több amerikai konzervatórium?nak. 1981-ben meghívást kapott Bostonba az ottani szimfonikus zenekar fennállásának századik évfordulóján rendezett ünnepségekre. A díszhang?versenyen Kuszevickij ismert versenyművét játszotta, ezzel is emlékezve az együttes egykori nagynevű karmesterére. Rendszeresen koncertezik zenekari kísérettel az Egyesült Államok egész területén. Részt vett Norvégiában a Bergeni Zenei Fesztiválon. New Yorkban 1984. május 2-ikán a Carnegie Recital Hallban adott koncertjének műsora: E. Bloch: Ima a Zsidó életből című ciklusból, Schubert: Arpeggione-szonáta, H. W. Henze: S. Biagio 9 Agosto ore 1207, G. Bottesini: h-moll nagybőgőverseny.Kritikusai igen kedvezően értékelik művészetét: The Boston Globe, 1981: ?Ő rendelkezik mindazzal, ami egy nagy művészre jellemző: tónus, technika, temperamentum, nyugalom, kitűnő ritmus és remek koncep?ció. " The Boston Globe, 1982: ?Játéka beszédes, lírai, abszolút biztos, frazírozása hajlékony és természetes, akár egy nagy énekesé."NEUBERT, David Kaliforniában nőtt fel. Az Eastman School of Musicban és a Texasi Egyetemen (Austin) tanult, majd több zenekar szólamvezetője volt. Szólistaként is fellép, és több hanglemezt is készített már. 1984 óta a Texasi Egyetem professzora, de sok más helyen is vezet mesterkurzusokat. A világszerte mintegy 2500 nagybőgőst egyesítő Nemzetközi Nagybőgős Társaság elnöke.