Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. november 20., hétfő, Jolán napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Külföldiek (Z-A)

Külföldiek

Cím szűrő     Elemek száma 
Szalnickij, N.F.
Swinkels, P.
Svabensky, Miroslav
Sturm, Wilchelm
Streicher, Ludwig
Strauch, Thomas
Storch, Josef Emanuel
Storace, Stephen
Stoll, Klaus
Stöhr, Horst
Stix, Otto
Stirz, Hanz
Stevenson, Helen
Sterling, Samuel
Stengel, Wolfram
Stejnke, Mihail
Starke, Albin
Stanek, Eduard
Stamitz, Johann Wenzel
Stadnicki, Micha
 
6 / 39 oldal
Reuling, W.
(1888-1952) az amszterdami Concertgebouw zenekar szólóbőgőse volt. Egy kisméretű Cuypers-nagybőgőn játszott.


 
Vojacek, Bohumil
(1857-1934) cseh származású nagybőgős; 1884-től haláláig Kijevben volt zenekari tag és a konzervatórium tanára.


 

Grodner, Murray
Nagybőgős és pedagógus, az Indiana University, Bloomington nagybőgő tanszakának tanára. Nagy jelentőségű lexikális munkája, a Comprehensive Catalog of Available Literature for the Double Bass 1974-ben látott napvilágot. Ezenkívül iskolát, etüdöket, zenekari tanulmányokat és átiratokat készített nagybőgőre. Számos további tanulmány szerzőjeként is ismert.


 

Pillinger, Franz
Salzburgban született, zenészcsaládban. Több Salzburgi Zenekarban játszott. Zeneszerzőként is elimert, 1989-benWDR díjat nyert. 1994-ben az Osztrák Művészeti Minisztérium külön elismerésben részesítette. Először 1995-ben az ISB találkozón mutatkozott be legújabb formációjával, a Franz Pillinger Bass Quartettel. ( tagjai: Tatjana Erler, Andreas Hehenberger, Reinhard Schmidt)


 
Vaporpdziev, Asent
(1900-?) Párizsban tanult Nannynál 1920 és 1926 között. 1927-ben fellépett Berlinben, 1929-től kezdve pedig rendszeresen koncertezett hazájában. A szófiai konzervatórium tanára volt 1929-től 1961-ig. Iskolát szerkesztett, amely 1945-ben jelent meg. Eredeti szerzeménye a Concerto bravura nagybőgőre és zenekarra.


 

Proszkurin, Vlagyimir Nyikolajevics
(1867-1952) a moszkvai konzervatóriumban kitüntetéssel végzett 1890-ben Spekinnél. Rambuszek halála után tanár lett ugyanitt az 1903 és 1918 közötti években. 1918-tól más tanintézetekben folytatta pedagógiai munkásságát. Emellett zenekari muzsikusként is dolgozott, mi több, olykor szólistaként is fellépett. 1903-ban hangsor- és arpeggio-iskolát adott ki, ami abban az időben Oroszországban újdonságnak számított.