Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. április 29., szombat, Péter napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Külföldiek (Z-A)

Külföldiek

Cím szűrő     Elemek száma 
Zymocha, Zdisklaw
Zsdanov, Vaszilij Alekszandrovics
Zinovics, Vlagyimir Kuprianovics
Zimmermann, Oscar
Zimmermann, Frederik
Zimmer, Heinz
Zidlicky, Franz
Zepperitz, Paul Rainer
Zelenka, Jan Dismas
Zamecnik, Petr
Zalud, Radomir
Wrane, Josef
Wozny, Anton
Woodrown, Anthony
Wolschke, Albert
Wolicki, Ryszard
Wolf, Ludwig Jozeph
Wolf, Hans
Woclaw, Krzytian
Witt, F.
 
1 / 39 oldal
Rollez, Jean-Marc
1931. július 7-ikén született, és zenei tanulmányait kilencéves korában kezdte zongorán. Hamarosan áttért azonban a nagybőgőre, és Párizsban a konzervatóriumban J. D. Boussagol tanítványaként 1953-ban elsődíjas kitüntetéssel végzett.belépett Monte Carlo Nemzeti Operájába, majd a Francia Rádió és Televízió Filharmonikus Zenekarába. Ezután francia nagyzenekarokban játszott, végül a párizsi Nagyopera szólóbőgőse lett.Nemzetközileg elismert pedagógus.1978-tól a Párizsi Nemzeti Konzervatórium professzora. Azonkívül, hogy Párizsban a Conservatoire professzora, számos nemzetközi szemináriumot vezetett és vezet rendszeresen hazájában (Firmignyben 198l-l983-ban, Montbrisonban 1984-ben, továbbá Nizzában és Párizsban is). Külföldi szemináriumainak, mesteriskoláinak színhelyei: Montreux (Svájc), Koppenhága, Odensee, Aalbord (Dánia), Shawnigan (Kanada), Cincinnati, Aspen, Bloomington, New York (Egyesült Államok), Arvika (Svédország), Man szigete (Anglia). Gyakran szerepel zsűritagként nemzetközi fesztiválokon, versenyeken. Iskolája Le Contrabassiste virtuose címen három kötetben jelent meg.Széles skálájú repertoárja Dittersdorftól a kortárs zenéig terjed. Eddig három hanglemeze készült el. Ezek közül az elsőnek az az érdekessége, hogy egy Gasparo da Saló nagybőgőn játszotta. (Közelebbi leírás hiányában az látszik valószínűnek, hogy a párizsi konzervatórium hangszermúzeumában található, 1580-ban készült négyhúros hangszerről van szó.)Kritikái egyöntetűen dicsérik művészetét. Le Figaro: ?ez a hangszer úgy énekel, akár egy gordonka. Jean-Marc Rollez szonoritása elragadó." La Voix du Hord: ?Ez a virtuóz teljesítmény hosszú időre emlékezetünkbe vésődik." Cologne: ?Jean-Marc Rollez a zene művészetének egy rendkívüli képviselője." Harmonie: ?Jean-Marc Rollez egyszerűen elragadó."


 
Tons, Elgar
(1917-) Rigában a Szimfonikus Zenekar tagja, majd 1947-től karmester volt.


 

Housé, Václav
A régebbi szakirodalomban neve mindenütt Wenzel Hauseként szerepel, és ő maga is ezt a nevet használta. Raudnitzban (Csehország) született 1764. november l-jén. Kezdetben segédtanító volt, majd 1792-től hegedűs Lobkowitz herceg zenekarában. Később nagybőgős lett Prágában, utóbb a konzervatórium első tanára.Arra nézve, hogy mikor, kitől tanult nagybőgőzni, nincsenek adataink. Housé maga is említést tesz Natterről, aki azonban 1780-ban meghalt. Housé azonban ekkor még csak tizenhat éves volt és egyelőre hegedűt tanult. Ez idő tájt Grams volt a legnevesebb nagybőgős Prágában, de arról sincs adat, hogy ő lett volna Housé mestere. A legvalószínűbb feltevés, hogy autodidakta volt, ami abban az időben nem számított ritkaságnak.Életművéből legfontosabb pedagógiai tevékenysége. Hosszú, több mint harminc évig tartó munkássága során nagy számban bocsátott útjukra muzsikusokat. 1828-ban adta ki iskolájának két kötetét Drezdában. Alapvető munka ez, az első igazán szakszerű nagybőgőiskola. A bennefoglalt módszertani elvek lényegében máig érvényesek. E művében Housé lefektette a nagybőgő tanításának alapjait és rögzítette a Dragonetti által meghatározott, illetve neki tulajdonított, de korábban le nem írt szabályokat. Ezek a következők:1. A képzés alapja a négyhúros nagybőgő.2. Uralkodó a kvarthangolás: E-A-D-G.3. Az ujjazati rendszer felépítése: 1-2-4. Egy fekvés terjedelmét (a mély fekvésekben) egy egész hangban jelöli meg, és ezzel rendet teremt az eddig e téren uralkodó összevisszaságban.4. A vonót az alsó, német fogás szerint kell tartani.Housé átfogó iskolája alapos tanácsokat ad a legato, a staccato, a vibrato stb. vonatkozásaiban. Foglalkozik az üveghangtechnikával és annak zenekari alkalmazásával. Ő az első, aki a hüvelykfekvést is tanítja.1844-ben, nyolcvanéves korában adta ki iskolájának harmadik kötetét, melyet az úgynevezett Bassbariton-nak szentelt. Ezt a hangszert szemelte ki és szánta a szólójátékra A-D-G-C hangolásban, illetve egy hanggal magasabb scordaturával: H-E-A-D. Ebben alkalmazta a "művészeti ujjazatot", ahol minden ujjra egy fél hang jut, vagyis a bal kéz ujjai egy-egy kistercet fognak át. E tervezett hangszer és ujjazati rendszer nem gyökeresedett meg, nem terjedt el és alkalmazására általánosan nem került sor. Később is akadtak, akik ezzel a módszerrel próbálkoztak, de nem találtak követőkre. Így ez a hangszer és ujjazati rendszer csak hangszertörténeti kísérletnek tekinthető. Mégis, az általa kezdeményezett művészi ujjazat a későbbiekben itt-ott fellelhető változataiban ritkán ugyan, de alkalmazásra kerül. A hangszer irodalmát Housé több mint 300 etüddel gazdagította.1847-ben halt meg. Legkiválóbb tanítványa és utóda J. Hrabé volt.Másik kitűnő tanítványa FRANZ DRECHSLER.


 

Querengaesser, Karl
1885-ben végzett Weimarban, majd a Philadelphia Symphony Orchestra tagja lett.


 
Simunek, Augustin
(1882-1937) a prágai konzervatóriumban végzett Cernynél, majd különböző zenekarok tagjaként dolgozott, olykor szólózott is. Számos előadási darabot komponált a nagybőgő számára.


 

Stejnke, Mihail
(1902-?) J. Gertovics tanítványa, Moszkvában a Szimfonikus Zenekar tagja volt.