Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. június 29., csütörtök, Péter és Pál napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Külföldiek (A-Z)

Külföldiek

Cím szűrő     Elemek száma 
Bubenicek, Miloslav
Bucarella, Lucio
Buchmann, Erich
Buckley, Carolyn White
Budilova-Vankura, Eva
Budrow, Jack
Buic, Sven
Bujanovszkij, Szergej Nyikolajevics
Bukalski, Juri Stanislaw
Bunya, Michinori
Burkhardt, Hermann
Butter, Horst
Caimmi, Italo
Cameron, Michael
Campostini, Gustavo
Capon, Charles
Capoun, Alois
Capuzzi, Antonoio
Carini, Ercole
Caroll, James
 
5 / 39 oldal
Kotov, Ivan Ivanovics
(1950-) orosz nagybőgős; J. A. Koloszovnál végzett, és Moszkvában a Filharmonikus Zenekar tagja 1972 óta. Genfben az 1973-ban tartott nemzetközi versenyen helyezést ért el.


 
Ciorata, Lucian
1983-ban Markneukirchenben második helyezést ért el a nemzetközi versenyen, majd 1985-ben is részt vett ezen. Jelenleg Sevilla-i Szimfonikus Zenekarban szóló bőgős.


 

Ferrero, Giovanni
(Ivan Oszipovics) olasz származású művész 1818-ban született Saviglianóban, Szardínia szigetén. Zenei képzését Torinóban kapta. 1845-ben telepedett le Szentpétervárott, ahol önálló hangversennyel mutatkozott be, és azonnal alkalmazták is a színházi zenekarban mint első nagybőgőst. Ez időtől bontakozott ki igazán tehetsége, melyet sokoldalúan gyümölcsöztetett. 1868-tól élete végéig ő töltötte be a színház zeneigazgatói állását. Karmesterként is sikeresen működött közre mind az operában, mind a filharmóniai hangversenyeken. Az udvari énekkarban karvezetőként tevékenykedett.Közben Szentpétervárott rendszeresen adott évente egy-két koncertet. 1858-tól kezdődően évi háromhavi szabadsággal rendelkezett, és ezt mindig hazájában, Itáliában töltötte el. Ilyenkor Torinóban lépett fel mint szólista vagy karmester.Zeneszerzői tevékenységet is folytatott, és sorozatban komponálta műveit a nagybőgő számára, gyakran zenekari kísérettel. Ezekből sajnos csak egy Andante és polonéz maradt fenn az utókor számára, de ez is kiszorult a repertoárból. A közelmúltban azonban a szovjet zeneműkiadó zongorakíséretes változatban kiadta.Szentpétervárra való megérkezése után azonnal megkezdte pedagógiai tevékenységét. 1862-ben A. G. Rubinsteinnek, a konzervatórium első igazgatójának felkérésére elvállalta a nagybőgő-tanszak megszervezését és vezetését. Amikor itt tanári működését megkezdte, már jelentős pedagógiai tapasztalatokkal rendelkezett.E munkáját nagy lelkesedéssel végezte egészen haláláig. Tizenöt évig tartó tanári munkája során számos kitűnő nagybőgőst nevelt fel. E tevékenységét nagyban elősegítette, hogy Ludwig Otto szentpétervári hangszerkészítő kitűnő hangszereket bocsátott rendelkezésére. Bottesini iskolája alapján francia vonófogással tanított.Ferrero 1877. július 12-ikén halt meg.


 

Rakov, Lev Vlagyimirovics
1926-ban született Gorkijban. Alapfokú tanulmányait V I. Bjelovnál kezdte el, V. Bergmannál folytatta, végül 1942-től Homenko tanítványa lett, akinél 1948-ban végzett, kitűnő eredménnyel. Már 1947-től zenekarban játszott, 1949-től a moszkvai Rádiózenekar tagja lett. Szokás szerint ő is az utolsó pultnál kezdte, de hamarosan szólamvezetői, majd másodkoncertmesteri címet kapott. Szólistaként is fellépett, többnyire rádiókoncerteken.Tanári tevékenységét 1948-ban kezdte meg egy moszkvai zeneiskolában, 1976-tól pedig a moszkvai konzervatórium tanára lett. A nagybőgő története és metodikája című, 1974-ben Moszkvában megjelent kötet egyik szerzője volt. 1978-ban iskolát adott ki, amely mindkét vonófogással részletesen foglalkozik. 1981-ben zenetudományból doktorált, disszertációjának címe: A nagybőgő a XIX-XX. század szimfonikus, opera- és kamarazenéjében volt. A szovjet nagybőgőművészet című munkája az 1926 és 1984 közötti évek történetét dolgozza fel. 1986-ban kiadott kottája a XIX-XX. századi világhírű szerzők szólóművei a nagybőgő számára címet viseli. Chrestomatie című gyűjteményéből eddig három kötet jelent meg. Ez szovjet és más szerzők műveinek nagybőgőre készült átiratait tartalmazza. Szovjet szerzők művei nagybőgőre című katalógusa hazájában közismert alapmunka. Etűdöket és hangsoriskolát is szerkesztett.Már eddig is számos kitűnő nagybőgőst nevelt fel, akik a legrangosabb zenekarok tagjai, illetve pedagógusok lettek. Széles körű kiadói tevékenységet folytatott a Szovjet Zeneműkiadó Vállalat keretében, és -akárcsak mestere, Homenko - részt vett a nagybőgőről szóló kiadványok lektorálásában is.


 
Moser, Franz Josef
(1880-1939) osztrák nagybőgős, karvezető és zeneszerző a bécsi konzervatóriumban Simandl tanítványa volt. Egy ideig a Mahler vezette bécsi Operaházban volt nagybőgős. Ugyanitt 1926-tól kóruskarnagy, majd az Operaház igazgatója lett.


 

Chevillard, Alexanre Francois
(1811-1877) gordonkás és nagybőgős volt. A nagybőgőt kvintekben hangolta, s így akkortájt sok gordonkás nagybőgőn is tudott játszani. Bilié szerint egy eredeti Stradivari nagybőgő volt a birtokában