Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. november 20., hétfő, Jolán napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Külföldiek (A-Z)

Külföldiek

Cím szűrő     Elemek száma 
Egbert, Roman
Eichstadt, Józef
Eimann, Wenzel
Eisold, J.G.
Elgar, Raymond
Elias, Kurt
Elliott, Cathy
Ellison, Paul
Erdmann, Paul
Erhard, Paul
Evans, Judith Murriel
Falche, Richard
Favorszkij, G.
Fedeli, Giuseppe
Feeney, John
Ferrero, Giovanni
Feyler, Pierre
Fichtel, Ferdinand
Fiedler, Albin
Findeisen, Theodor Albin
 
9 / 39 oldal
Drew, Lukas
A Floridai Filharmonikus Zenekar és a Florida Grand Opera szólóbőgőse. Kb 25 évig a Miami Egyetem bőgőprofesszoravolt. A Harid Konzervatóriumban is dolgozik. A Highlands Kamarazene Fesztivál alapítója és igazgatója. Bőgős kiadásaiból világszerte játszanak.


 
Knific, Thomas
A Western Michigan Egyetem bőgőprofesszora. A Northwood Orchestra szólamvezetője, az ISB tanács tagja.


 

Melzer, Josef
(?-1832) Bécsben 1813-tól az udvari zenekar tagja volt. Albrechtsberger a legrégibb virtuózok közt említi.


 

Hentschel, Jochen
(1960-) német nagybőgős; 1983-ban és 1985-ben részt vett Markneukirchenben a nemzetközi versenyen.


 
Gertovics, Joszip Francevics
Az orosz nagybőgőművészet legkitűnőbb hagyományait folytatta, és Kuszevickij mellett a legkiválóbb orosz nagybőgős volt.1887. május 13-ikán született Wilnóban iparos család gyermekeként. Már kilencéves korában kórusban énekelt. Kezdetben hegedűt tanult és tizenöt éves korára már zenekari muzsikusként dolgozott. Csak ezután kezdett nagybőgőt tanulni N. F. Szalnyickij iskolájában, majd hat éven keresztül különböző zenekarokban játszott Rigában, Kazanyban és Moszkvában. 1910-ben felvették a Nagyszínház zenekarába.Eközben különböző magánintézetekben tanított nagybőgőt, és karvezetőként is működött. 1922-től 1933-ig, majd megszakítás után 1938-tól 1953-ig a moszkvai konzervatórium nagybőgő-tanszakának tanára volt. Kitűnő munkájának elismeréseként 1926-tól docens, majd 1940-től professzor lett. Legjelesebb tanítványai A. I. Asztahov, D. F Agafanov, V. Vasenceva és M. F. Stejnke voltak.1922-től a Moszkvai Szimfonikus Zenekar első nagybőgőse is volt, és ugyanettől az időtől kezdve szólistaként is szerepelt. Évenként egy-két önálló koncertet adott, gyakran zenekari kísérettel. Moszkván kívül is voltak fellépései, többek közt Leningrádban és Tbilisziben. Egyik legjelentősebb és egyben utolsó koncertje 1953. október 5-ikén zajlott le rendkívül nagy sikerrel. Gertovics ekkor már igen beteg volt, és nem sokkal később, 1953. december 12-ikén meghalt.Gertovics az orosz nagybőgőművészetet újabb magaslatokra emelte, és ennek egyik legragyogóbb csillaga volt. Egyik sokat emlegetett mondása: ?A nagybőgőn úgy kell játszani mint a hegedűn - csak még sokkal lágyabban. " A francia vonófogást használta, ezt is tanította. Iskolát, etűdöket és számos átiratot készített. Az orosz szerzők műveiből kiválogatott nehéz zenekari szólamrészletek gyűjteményét 1953-ban adta ki. Közismert szerzeménye a Románc.


 

Hruza, Eduard
bécsi nagybőgős a régi gamba hangzás és az ahhoz való visszatérés apostola. Ennek bizonyítására egy S. Posch által 1731-ben készült gambán koncertezik rendszeresen. A manapság ritkán hallható hangszín különleges hatást gyakorol a közönségre. Remek játékát számos hanglemezen örökítették meg.