Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. július 27., csütörtök, Olga és Liliána napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Külföldiek (A-Z)

Külföldiek

Cím szűrő     Elemek száma 
Cartado, Felix
Carvajal, Vicente
Casauran, Bernard
Cassel, Thomas
Castro, Juan
Cavazza, Ercole
Cerny, Frantisek
Cervinka, Frantisek
Cesarec, Ivica
Cessa-Bianchi, Ettore
Chaft, Navieux
Chameka, Adam
Cheptea, Ion
Chevillard, Alexanre Francois
Chiego, John
Chis, Alexandru
Ciechanski, Adam Bronislaw
Cimador, Giovanni Battista
Cincera, Andreas
Ciorata, Lucian
 
6 / 39 oldal
Kneifer, Thomas
Német származású nagybőgős Hágában; 1929-ben a Kontrabassisten Bund egyik alapító tagja volt.


 
Slach, Rudolf
(1914-) cseh nagybőgős és pedagógus, a teplici konzervatórium tanára. Kisebb szólókból gyűjteményt állított össze a nagybőgő számára.


 

Jerger, Wilhelm Franz
(1902-1978) a bécsi konzervatóriumban végzett Madenskinél. 1922-től a bécsi Operaház, valamint a Bécsi Filharmonikusok tagja lett, de emellett pedagógiai tevékenységet is folytatott. 1954-ben a Fribourgi egyetemen doktorált zenetudományból. 1958 és 1973 között a linzi konzervatórium igazgatója volt. Több zenetörténeti monográfiát írt. Die Wiener Philharmoniker című kötete Bécsben 1942-ben jelent meg, ezt követték: Leben für die Wissenschaft (1972) és Franz Liszts Klavierunterrícht (1975). A nagybőgőre vonatkozó történeti munkája Der Kontrabass in Hoher Schule der Musik 1935-ben jelent meg Potsdamban. Néhány kamarazenei művet is komponált, melyek közül legjelentősebb a Theresianische Feste című divertimento kis zenekarra.


 

Janitsch, Johann Gottlieb
(1708-1763) német nagybőgős, valamint a Berliner Schuléhoz tartozó zeneszerző és karmester volt. 1740-től Nagy Frigyes porosz király udvari zenekarában játszott mint Contraviolinist.


 
Franke, Karl
a XIX. század első felében iskolát szerkesztett az úgynevezett művészi ujjazat alkalmazására. Műkedvelő hangszerkészítő is volt.


 

Hindle, Johann
1792-ben Bécsben született. Nagybőgőművész, virtuóz és hegedűkészítő volt. Apja, Leopold Georg Hindle ismert és jó nevű hegedűkészítő mester volt. Így az ifjú Johann már a szülői házban korán közeli kapcsolatba kerülhetett a nagybőgővel, mivel apja kitűnő nagybőgőket is készített. Később az ifjú ebben is követte apját.Hatalmas tudását önképzés útján szerezte meg, ugyanis 1803 körül, amikor elkezdhette tanulmányait a nagybőgőn, Pischlberger már aggastyán volt, Sperger pedig régen távozott Bécsből.Tudjuk, hogy 1810-ben már szólistaként működött, és a legnehezebb szólamrészeket is játszi könnyedséggel oldotta meg, ahogyan azt följegyezték róla. Az 1810 és 1830 közötti években a bécsi közönségévente hallhatta Hindle nagyszerű játékát. Különösen emlékezetesek maradtak pompás polkaváltozatai, operafantáziái és Paganinire emlékeztető koncertdarabjai. Ezek részben saját művei, részben átiratai voltak.1818-tól 1843-ig a Theater an der Wien zenekarának tagjaként működött. Közben 1821-ben Németországban turnézott, 1827-től kezdődően pedig Prágában, Lipcsében, Drezdában és Berlinben adott koncerteket. 1828. szeptember 4-ikén a bécsi Operaházban adott emlékezetes hangversenyt. Afeljegyzések szerint különösen üveghangtechnikája volt színes.Egyetlen versenyművet komponált a nagybőgő számára. Írt továbbá egy komikus operát két felvonásban (Glückliche Heimkehr eines Ton-Künstlers), valamint egy szimfóniát, vonósnégyest és egyházi műveket. 1862-ben halt meg.