Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. április 29., szombat, Péter napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Külföldiek (A-Z)

Külföldiek

Cím szűrő     Elemek száma 
Aaron, Jefferey
Abadie, Jean
Abbot, Douglas
Abriani, Corrado
Addison, John
Adelmann, Stefan
Agafanov, Dmitrij Fjodorovics
Ahrends, Fritz
Aksamit, Paul
Albert, Johann Josef
Altena, Quirijn van Regtereu
Amici, Vincenzo
Ancicka, Alexandr
Andersen, Anton Jörgen
Andrejev, Leopold Georgijevics
Andreoli, Giuseppe
Angell, Lawrence
Anglois, Luigi
Anyiszimov, Viktor Ivanovics
Apuzzi, Domenico
 
1 / 39 oldal
Malaric, Rudolf
a horvát származású nagybőgős, szólista és zenetörténész Budapesten született 1906-ban, de később Bécsben telepedett le.Zeneműkiadó vállalkozóként működött, és ennek kapcsán hatalmas, főleg a nagybőgőre vonatkozó eredeti kéziratos kotta-, illetve fotókópiagyűjtemény birtokosa lett. Etűdöket, egy szonátát és más kisebb műveket írt a nagybőgő számára. A Kontrabassisten Bund egyik alapítója volt. Számos régebbi zeneszerző, így Sperger, Dittersdorf, Dragonetti, Bottesini stb. műveit átdolgozta, korszerűsítette és ki is adta.


 
Hanak, Josef
(1947-) K. Kopriva tanítványa és a Brnói Filharmonikus Zenekar tagja. 1970-től 1973-ig Havannában dolgozott.


 

Rühm, Otto
(1906-1979) a Bécsi Filharmonikusok és az Operaház zenekarainak tagja volt. Progressive Etüden für Kontrabass címen átiratokat készített a gordonka irodalmából. Nevezetes tanítványa volt az indiai Zubin Mehta, aki 1936-ban Bombayban született, és a Bécsi Zeneakadémián 1954-től 1958-ig nagybőgősként tanult, majd diplomázott. Később világhírű karmester lett.


 

Querengaesser, Karl
1885-ben végzett Weimarban, majd a Philadelphia Symphony Orchestra tagja lett.


 
Labro, Charles Nicolas
(1810-1882) a párizsi konzervatórium egyik legjelentősebb tanárszemélyisége volt. Az ő idejében tértek át véglegesen a kvarthangolásra. 1860-ban adta ki iskoláját erre a hangszerre, melynek függelékeként harminc etűdöt is írt. Ezt az iskolát André Amellér 1912-ben átdolgozta, kiegészítette az öthúros nagybőgőről szóló résszel, és újabb etűdökkel látta el. Labro már kizárólag a francia vonófogást tanította, akárcsak utódai. Tíz concertinót, koncerttételeket és más előadá?si darabokat komponált a nagybőgő számára. Számos kitűnő tanítványa közül is kiemelkedett L. Dereul és J. Viseur.


 

Hindle, Johann
1792-ben Bécsben született. Nagybőgőművész, virtuóz és hegedűkészítő volt. Apja, Leopold Georg Hindle ismert és jó nevű hegedűkészítő mester volt. Így az ifjú Johann már a szülői házban korán közeli kapcsolatba kerülhetett a nagybőgővel, mivel apja kitűnő nagybőgőket is készített. Később az ifjú ebben is követte apját.Hatalmas tudását önképzés útján szerezte meg, ugyanis 1803 körül, amikor elkezdhette tanulmányait a nagybőgőn, Pischlberger már aggastyán volt, Sperger pedig régen távozott Bécsből.Tudjuk, hogy 1810-ben már szólistaként működött, és a legnehezebb szólamrészeket is játszi könnyedséggel oldotta meg, ahogyan azt följegyezték róla. Az 1810 és 1830 közötti években a bécsi közönségévente hallhatta Hindle nagyszerű játékát. Különösen emlékezetesek maradtak pompás polkaváltozatai, operafantáziái és Paganinire emlékeztető koncertdarabjai. Ezek részben saját művei, részben átiratai voltak.1818-tól 1843-ig a Theater an der Wien zenekarának tagjaként működött. Közben 1821-ben Németországban turnézott, 1827-től kezdődően pedig Prágában, Lipcsében, Drezdában és Berlinben adott koncerteket. 1828. szeptember 4-ikén a bécsi Operaházban adott emlékezetes hangversenyt. Afeljegyzések szerint különösen üveghangtechnikája volt színes.Egyetlen versenyművet komponált a nagybőgő számára. Írt továbbá egy komikus operát két felvonásban (Glückliche Heimkehr eines Ton-Künstlers), valamint egy szimfóniát, vonósnégyest és egyházi műveket. 1862-ben halt meg.