Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2018. január 18., csütörtök, Piroska napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Országok szerint (A-Z)
Szerző szűrő     Elemek száma 
# Cikk cím Szerző
Jiskra, Vaclav Csehország
Komers, Jan Csehország
Koudelka, Roman Csehország
Kric, Alois Csehország
Kroupa, Rudolf Csehország
Kuchinka, Frantisek Csehország
Lotter, Adolf Csehország
Lvovsky, Bretislav Csehország
Nejtek, Pavel Csehország
Otahal, Raimund Csehország
Petrik, Josef Csehország
Pokorny, Petr Csehország
Rambuszek, Josef Csehország
Rafael, Karel Frantisek Csehország
Sasina, Radoslav Csehország
Sejna, Karel Csehország
Simandl, Franz Csehország
Simunek, Augustin Csehország
Sipkova, Rucena Csehország
Slach, Rudolf Csehország
 
4 / 39 oldal
Homenko, Vlagyimir Vlagyimirovics
1915-ben született Belorussziában. Önképzés útján eleinte cimbalmozni, majd zeneelméletet és zeneszerzést tanult. A nagybőgőt I. G. Szolodcsenkónál kezdte tanulni. 1936-tól 1938-ig a moszkvai konzervatóriumban Miluskin tanítványa volt. Ezt követően néhány hónapig Gertovicsnál tanult, majd Kozolupovnál végzett.1938-tól a Nagyszínház tagja, majd 1942-től a moszkvai Rádiózenekar szólóbőgőse lett. Ugyanettől az évtől lett a moszkvai Filharmóniai Konzervatórium tanára, majd 1964-től professzora. Legjelesebb tanítványai 1. Prohorov, L. Andrejev, L. Rakov, I. Jefremov, K. Nazarova voltak.Skála- és arpeggio-gyakorlatokat írt, továbbá számos átiratot is készített. Ezek öt kötetben jelentek meg. Alapfokú iskolát is szerkesztett. A nagybőgő története és metodikája című kötet (Moszkva 1974) egyik szerzője, azon belül A nagybőgőtanítás módszertanának alapjai című rész írója volt. Széles skálájú lektoráló munkásságot folytatott. A Szovjetunióban a nagybőgő számára megjelenő művek nagy része az ő kezein ment keresztül.


 
Jurca, Joan
Tanári állása mellett a kolozsvári Operaház szólistájának tisztét is ellátta. Legkitűnőbb tanítványa Nicolae Popa volt, aki szintén pedagógus és a Kolozsvári Filharmonikus Zenekar szólóbőgőse.


 

Kazarjan, Szergej
(1918-) grúz nagybőgős; Tbilisziben zenekari tag és ugyanott a konzervatórium tanára volt. Olykor vezényel is.


 

Georgiev, G.
bolgár nagybőgős, T. Tosev tanítványa, a Szófiai Szimfónikus Zenekar tagja.


 
Sterling, Samuel
Angliában, Németországban és az Egyesült Államokban működött, átiratokat is készített.


 

Bech, Václav
(Wenzel) (1877-1936) cseh nagybőgős és pedagógus volt. A prágai konzervatóriumban végzett V. Sládeknél, miután 1891 és 1897 között a tanítványa volt. Ezután Grazban lett színházi muzsikus, majd 1902-től Prágában a Cseh Filharmonikusok szólóbőgőseként működött. Virtuóz nagybőgős volt, és így szólistaként is gyakran fellépett. Jan Kubelik hegedűművésszel közös hangverseny körutat tett Angliában, de koncertezett Oroszországban, Lengyelországban és Finnországban is. 1902 októberétől a Varsói Filharmonikus Zenekar szólóbőgőse lett, de közben gyakran részt vett a Bayreuthi Ünnepi Játékokon is. 1908-tól a szentpétervári színház Zsdanov távozásával megüresedett első nagybőgősi állását kapta meg. A szentpétervári konzervatóriumban 1909-től lett Zsdanov utóda. 1914-ben, az első világháború kitörésekor minden ottani tevékenységet félbeszakítva visszatért hazájába. Itt 1919-től 1936-ig a brnói konzervatórium tanára lett. Kiemelkedő tanítványa volt J. Ventruba. 1909-ben Technikai gyakorlatok és 1924-ben Technikai és praktikus iskola címen két-két pedagógiai művet jelentetett meg.