Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. április 28., péntek, Valéria napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Országok szerint (A-Z)
Szerző szűrő     Elemek száma 
# Cikk cím Szerző
Winterbottom, Charles Henry Anglia
Woodrown, Anthony Anglia
McTier, Duncan Anglia
Gray, John Ausztrália
Mowson, John Ausztrália
Dereul, Lucien Belgium
Doore, Camille Belgium
Hiquet, Nestor Belgium
Massard, Victor Belgium
Peters, L. Belgium
Vander, Borght Christian Belgium
Balejev, Georgo Bulgária
Belceva, Christiana Bulgária
Georgiev, G. Bulgária
Glucseva, Nevena Bulgária
Grigorova, Szandra Bulgária
Kalomenszkij, Petjo Bulgária
Kukanov, L. Bulgária
Nikolov, Genadi Bulgária
Nikolov, Nikola Bulgária
 
2 / 39 oldal
Groen, Lion
(1913-) Nijenhuisnál végzett. 1936-tól a Holland Rádiózenekar szólóbőgőse volt, de gyakran önálló koncerteket is adott. Játéktechnikájának érdekessége, hogy a hüvelykfekvést a szokásosnál mélyebb fekvésekben is alkalmazza. Több hanglemezfelvételt is készített.


 
Gertovics, Joszip Francevics
Az orosz nagybőgőművészet legkitűnőbb hagyományait folytatta, és Kuszevickij mellett a legkiválóbb orosz nagybőgős volt.1887. május 13-ikán született Wilnóban iparos család gyermekeként. Már kilencéves korában kórusban énekelt. Kezdetben hegedűt tanult és tizenöt éves korára már zenekari muzsikusként dolgozott. Csak ezután kezdett nagybőgőt tanulni N. F. Szalnyickij iskolájában, majd hat éven keresztül különböző zenekarokban játszott Rigában, Kazanyban és Moszkvában. 1910-ben felvették a Nagyszínház zenekarába.Eközben különböző magánintézetekben tanított nagybőgőt, és karvezetőként is működött. 1922-től 1933-ig, majd megszakítás után 1938-tól 1953-ig a moszkvai konzervatórium nagybőgő-tanszakának tanára volt. Kitűnő munkájának elismeréseként 1926-tól docens, majd 1940-től professzor lett. Legjelesebb tanítványai A. I. Asztahov, D. F Agafanov, V. Vasenceva és M. F. Stejnke voltak.1922-től a Moszkvai Szimfonikus Zenekar első nagybőgőse is volt, és ugyanettől az időtől kezdve szólistaként is szerepelt. Évenként egy-két önálló koncertet adott, gyakran zenekari kísérettel. Moszkván kívül is voltak fellépései, többek közt Leningrádban és Tbilisziben. Egyik legjelentősebb és egyben utolsó koncertje 1953. október 5-ikén zajlott le rendkívül nagy sikerrel. Gertovics ekkor már igen beteg volt, és nem sokkal később, 1953. december 12-ikén meghalt.Gertovics az orosz nagybőgőművészetet újabb magaslatokra emelte, és ennek egyik legragyogóbb csillaga volt. Egyik sokat emlegetett mondása: ?A nagybőgőn úgy kell játszani mint a hegedűn - csak még sokkal lágyabban. " A francia vonófogást használta, ezt is tanította. Iskolát, etűdöket és számos átiratot készített. Az orosz szerzők műveiből kiválogatott nehéz zenekari szólamrészletek gyűjteményét 1953-ban adta ki. Közismert szerzeménye a Románc.


 

Elias, Kurt
Nagybőgős volt Freiburgban, és 1929-ben a Kontrabassisten Bund egyik alapító tagja lett.


 

Kotov, Ivan Ivanovics
(1950-) orosz nagybőgős; J. A. Koloszovnál végzett, és Moszkvában a Filharmonikus Zenekar tagja 1972 óta. Genfben az 1973-ban tartott nemzetközi versenyen helyezést ért el.


 
Marangoni, Giuseppe Maria
(1866-1947) Bolognában végzett Pinetti-nél 1887-ben. Iskolát szerkesztett a négyhúros nagybőgőre és számos más művet is komponált hangszerére, tanárként Firenzében működött.


 

Wolf, Hans
Würzburgban végzett Pekareknél, majd Stuttgartban működött. Etüdöket, néhány előadási darabot és sok átiratot készített. Orchesterstudien címen négy füzetből álló gyűjteményt állított össze.