Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. november 20., hétfő, Jolán napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Országok szerint (A-Z)
Szerző szűrő     Elemek száma 
# Cikk cím Szerző
Aubrech, Matthias Csehország
Bech, Václav Csehország
Benda, Zdenek Csehország
Bortlicek, Jiri Csehország
Cerny, Frantisek Csehország
Drechsler, Franz Csehország
Fuka, Václav Csehország
Gajdos, Miloslav Csehország
Grams, Antonin Csehország
Gregora, Frantisek Csehország
Hertl, Frantisek Csehország
Holfeld, Friedrich Csehország
Hrábe, Josef Csehország
Hudec, Jiri Csehország
Kopriva, Karel Csehország
Kuchynka, Vojtech Csehország
Kukla, Karl Csehország
Láska, Gustav Csehország
Mares, Anton Csehország
Moissl, Adolf Csehország
 
6 / 39 oldal
Pasquier, Vincent
(1962-) Párizsban az Operaház zenekarának tagja. Genfben egy ízben második díjat nyert, 1985-ben Markneukirchenbenpedig negyedik helyezést ért el.


 
Imbert, Luis Gomez
Az egyik legismertebb latin-amerikai bőgős, az úl latin-amerikai zene bajnoka, több mint száz mű megrendelője és bemutatója. Rendszeresen turnézik a Duo Molieroval. Ő az első bőgős aki művész diplomát kapott a Northwestern Egyetemen.Miamiban a Floridai Nemzetközi Egyetemen tanít.


 

Malaric, Rudolf
a horvát származású nagybőgős, szólista és zenetörténész Budapesten született 1906-ban, de később Bécsben telepedett le.Zeneműkiadó vállalkozóként működött, és ennek kapcsán hatalmas, főleg a nagybőgőre vonatkozó eredeti kéziratos kotta-, illetve fotókópiagyűjtemény birtokosa lett. Etűdöket, egy szonátát és más kisebb műveket írt a nagybőgő számára. A Kontrabassisten Bund egyik alapítója volt. Számos régebbi zeneszerző, így Sperger, Dittersdorf, Dragonetti, Bottesini stb. műveit átdolgozta, korszerűsítette és ki is adta.


 

Personelli, Girolamo
Olasz származású nagybőgős; Drezdában az udvari zenekar tagja volt a XVIII. század elején.


 
Marzec, Slawomir Artur
1983-ban részt vett Markneukirchenben a nemzetközi versenyen.


 

Misek, Adolf
(1875-1955) cseh nagybőgős, szólista és karmester, aki Bécsben 1890 és 1894 között Simandl tanítványa volt. 1918-tól gyakran megcsillogtatta virtuóz képességeit, rendszerint zenekari kísérettel. 1920-ban a Szlovák Akadémiai Zenekar karmestere lett, de még ugyanezen évben Prágába költözött, és 1934-ig színházi muzsikusként dolgozott. A Kontrabassisten Bund egyik alapítója volt. Számos művet komponált hangszerére.