Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. szeptember 26., kedd, Jusztina napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Országok szerint (A-Z)
Szerző szűrő     Elemek száma 
# Cikk cím Szerző
Addison, John Anglia
Baines, Francais Anglia
Bosch, Leon-Enrique Anglia
Boyesen, Nicole Anglia
Echlin, F.A. Anglia
Elgar, Raymond Anglia
Elliott, Cathy Anglia
Evans, Judith Murriel Anglia
Feeney, John Anglia
Halfpenny, Eric Anglia
Hobday, Claude Anglia
Howell, James Anglia
Martin, Thomas Anglia
Sharp, Richard Anglia
Slatford, Rodney Anglia
Speirs, Paul Anglia
Sterling, Samuel Anglia
Wallace, William Anglia
Waud, H.J. Anglia
White, A.C. Anglia
 
1 / 39 oldal
Köhler, ?
Német nagybőgős, akit Albrechtsberger az első virtuózok közt említ.


 
Woclaw, Krzytian
Katowicében a Filharmonikus Zenekar tagja.


 

Housé, Václav
A régebbi szakirodalomban neve mindenütt Wenzel Hauseként szerepel, és ő maga is ezt a nevet használta. Raudnitzban (Csehország) született 1764. november l-jén. Kezdetben segédtanító volt, majd 1792-től hegedűs Lobkowitz herceg zenekarában. Később nagybőgős lett Prágában, utóbb a konzervatórium első tanára.Arra nézve, hogy mikor, kitől tanult nagybőgőzni, nincsenek adataink. Housé maga is említést tesz Natterről, aki azonban 1780-ban meghalt. Housé azonban ekkor még csak tizenhat éves volt és egyelőre hegedűt tanult. Ez idő tájt Grams volt a legnevesebb nagybőgős Prágában, de arról sincs adat, hogy ő lett volna Housé mestere. A legvalószínűbb feltevés, hogy autodidakta volt, ami abban az időben nem számított ritkaságnak.Életművéből legfontosabb pedagógiai tevékenysége. Hosszú, több mint harminc évig tartó munkássága során nagy számban bocsátott útjukra muzsikusokat. 1828-ban adta ki iskolájának két kötetét Drezdában. Alapvető munka ez, az első igazán szakszerű nagybőgőiskola. A bennefoglalt módszertani elvek lényegében máig érvényesek. E művében Housé lefektette a nagybőgő tanításának alapjait és rögzítette a Dragonetti által meghatározott, illetve neki tulajdonított, de korábban le nem írt szabályokat. Ezek a következők:1. A képzés alapja a négyhúros nagybőgő.2. Uralkodó a kvarthangolás: E-A-D-G.3. Az ujjazati rendszer felépítése: 1-2-4. Egy fekvés terjedelmét (a mély fekvésekben) egy egész hangban jelöli meg, és ezzel rendet teremt az eddig e téren uralkodó összevisszaságban.4. A vonót az alsó, német fogás szerint kell tartani.Housé átfogó iskolája alapos tanácsokat ad a legato, a staccato, a vibrato stb. vonatkozásaiban. Foglalkozik az üveghangtechnikával és annak zenekari alkalmazásával. Ő az első, aki a hüvelykfekvést is tanítja.1844-ben, nyolcvanéves korában adta ki iskolájának harmadik kötetét, melyet az úgynevezett Bassbariton-nak szentelt. Ezt a hangszert szemelte ki és szánta a szólójátékra A-D-G-C hangolásban, illetve egy hanggal magasabb scordaturával: H-E-A-D. Ebben alkalmazta a "művészeti ujjazatot", ahol minden ujjra egy fél hang jut, vagyis a bal kéz ujjai egy-egy kistercet fognak át. E tervezett hangszer és ujjazati rendszer nem gyökeresedett meg, nem terjedt el és alkalmazására általánosan nem került sor. Később is akadtak, akik ezzel a módszerrel próbálkoztak, de nem találtak követőkre. Így ez a hangszer és ujjazati rendszer csak hangszertörténeti kísérletnek tekinthető. Mégis, az általa kezdeményezett művészi ujjazat a későbbiekben itt-ott fellelhető változataiban ritkán ugyan, de alkalmazásra kerül. A hangszer irodalmát Housé több mint 300 etüddel gazdagította.1847-ben halt meg. Legkiválóbb tanítványa és utóda J. Hrabé volt.Másik kitűnő tanítványa FRANZ DRECHSLER.


 

Barberi, Carmelo de
(1863-?) Palermo. Ő volt, aki már igazán kiemelkedő nagybőgősöket nevelt fel. Iskolát szerkesztett és néhány koncerttételt is komponált.A palermói iskola legismertebb növendéke:SCONTRINO, Antonio


 
Fichtel, Ferdinand
osztrák nagybőgős; a XIX. században kamaramuzsikus volt Bécsben.


 

Andersen, Anton Jörgen
(1845-1926) gordonkaművész és -tanár volt, de nagybőgőt is tanított harmincöt éven keresztül. Néhány eredeti szerzeménye is készült a nagybőgő számára.STANEK, Eduard (1885-?) a bécsi Zeneakadémián tanult. Ennek alap?ján eleinte 1-2-4 ujjrendszer alapján tanított, de később Bottesini nyo?mán áttért az olasz 1-3-4 ujjrendszerre.