Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. június 29., csütörtök, Péter és Pál napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek

Külföldiek

Cím szűrő     Elemek száma 
Aaron, Jefferey
Abadie, Jean
Abbot, Douglas
Abriani, Corrado
Addison, John
Adelmann, Stefan
Agafanov, Dmitrij Fjodorovics
Ahrends, Fritz
Aksamit, Paul
Albert, Johann Josef
Altena, Quirijn van Regtereu
Amici, Vincenzo
Ancicka, Alexandr
Andersen, Anton Jörgen
Andrejev, Leopold Georgijevics
Andreoli, Giuseppe
Angell, Lawrence
Anglois, Luigi
Anyiszimov, Viktor Ivanovics
Apuzzi, Domenico
 
1 / 39 oldal
Bergman, Vaszilij Ivanovics
(1898-1942) szovjet nagybőgős; A. J. Martinov tanítványa és a Leningrádi Filharmonikus Zenekar tagja volt.


 
Ferrero, Giovanni
(Ivan Oszipovics) olasz származású művész 1818-ban született Saviglianóban, Szardínia szigetén. Zenei képzését Torinóban kapta. 1845-ben telepedett le Szentpétervárott, ahol önálló hangversennyel mutatkozott be, és azonnal alkalmazták is a színházi zenekarban mint első nagybőgőst. Ez időtől bontakozott ki igazán tehetsége, melyet sokoldalúan gyümölcsöztetett. 1868-tól élete végéig ő töltötte be a színház zeneigazgatói állását. Karmesterként is sikeresen működött közre mind az operában, mind a filharmóniai hangversenyeken. Az udvari énekkarban karvezetőként tevékenykedett.Közben Szentpétervárott rendszeresen adott évente egy-két koncertet. 1858-tól kezdődően évi háromhavi szabadsággal rendelkezett, és ezt mindig hazájában, Itáliában töltötte el. Ilyenkor Torinóban lépett fel mint szólista vagy karmester.Zeneszerzői tevékenységet is folytatott, és sorozatban komponálta műveit a nagybőgő számára, gyakran zenekari kísérettel. Ezekből sajnos csak egy Andante és polonéz maradt fenn az utókor számára, de ez is kiszorult a repertoárból. A közelmúltban azonban a szovjet zeneműkiadó zongorakíséretes változatban kiadta.Szentpétervárra való megérkezése után azonnal megkezdte pedagógiai tevékenységét. 1862-ben A. G. Rubinsteinnek, a konzervatórium első igazgatójának felkérésére elvállalta a nagybőgő-tanszak megszervezését és vezetését. Amikor itt tanári működését megkezdte, már jelentős pedagógiai tapasztalatokkal rendelkezett.E munkáját nagy lelkesedéssel végezte egészen haláláig. Tizenöt évig tartó tanári munkája során számos kitűnő nagybőgőst nevelt fel. E tevékenységét nagyban elősegítette, hogy Ludwig Otto szentpétervári hangszerkészítő kitűnő hangszereket bocsátott rendelkezésére. Bottesini iskolája alapján francia vonófogással tanított.Ferrero 1877. július 12-ikén halt meg.


 

Fuka, Václav
(1933-) F. Hertl tanítványa volt a főiskolán 1956 és 1960 között. Dolgozott az Állami Színháznál és a Prágai Szimfonikus Zenekarban, valamint a Cseh Nonettben. Gyakran szerepel a rádióban is. 1983 óta a prágai Zeneakadémia tanára. E. Hlobil versenyművét játszotta lemezre.


 

Kosak, Ferdinand
A Bécsi Filharmonikusok tagja.


 
Warnecke, Friedrich
(1856-1931) volt, aki Hannoverben tanult Bontemp és Walter nagybőgősöktől. A hamburgi konzervatóriumban az 1893 és 1924 közötti években tanított. Előzőleg 1874 és 1878 között Mannheimben, majd Hamburgban zenekari muzsikus volt, de olykor szólistaként is szerepelt. A Kontrabassisten Bund egyik alapítójaként ismerjük. Iskolát szerkesztett és etűdöket írt. Zenetörténeti munkája: Ad infinitum] Der Kontrabass, seine Geschichte und seine Zukunft. Ezt az igen nagy jelentőségű, alapvető munkát, amely időrendben is az első a nagybőgővel foglalkozó hangszertörténeti tanulmányok között, 1900-ban adta közre. Nemcsak a nagybőgő történetével foglalkozik, hanem módszertani útmutatót is ad. Warnecke kiemelkedő tanítványai Franz Nijenhuis, Max Kunze és Paul Rahmig voltak.


 

Dürrer, Reinhard
(1931-) Bécsben az Operaház zenekara, valamint a Bé?csi Filharmonikusok tagja.