Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. március 23., csütörtök, Emőke napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek

Külföldiek

Cím szűrő     Elemek száma 
Aaron, Jefferey
Abadie, Jean
Abbot, Douglas
Abriani, Corrado
Addison, John
Adelmann, Stefan
Agafanov, Dmitrij Fjodorovics
Ahrends, Fritz
Aksamit, Paul
Albert, Johann Josef
Altena, Quirijn van Regtereu
Amici, Vincenzo
Ancicka, Alexandr
Andersen, Anton Jörgen
Andrejev, Leopold Georgijevics
Andreoli, Giuseppe
Angell, Lawrence
Anglois, Luigi
Anyiszimov, Viktor Ivanovics
Apuzzi, Domenico
 
1 / 39 oldal
Schmidt, Christoph
1962-ben született Ostwestfalenben. La Pazban, Bolíviában nőtt fel. 1981-1984-ig Detmoldban illetve Frankfurt am Mainban tanult, kitüntetéssel végzett. Diplomája után tagja lett a Bayerisches Rundfunknak, RSO (Radio Symphonie Orchester) Stuttgartnak, az Orchester der Bayreuther Festspiele-nak. Több nemzetközi verseny zsűrizett,sok koncertet adott. 1990-től a Musikhochschule Frankfurt/Mannheim tanára.


 
Madenski, Eduard
(1877-1923) Bécsben született és ott is halt meg. Jó zenei előképzés után tizennégy évesen kezdte meg zenei tanulmányait a bécsi konzervatóriumban hegedűn, de 1892-től már nagybőgőt tanult Simandlnál. Kitüntetéssel végzett 1898-ban.A következő évben próbajáték alapján huszonkét jelentkező közül őt vették fel a bécsi Operaház zenekarába, ahol 1909-től vezető nagybőgős lett. Szólistaként bemutatkozó hangversenye 1903-ban a Musikverein-saalban mintegy kétezer főnyi közönség előtt hatalmas sikerrel zajlott le. Koncertjeinek külön érdekessége volt, hogy nagynevű elődeivel szemben, akik kisalakú és magasabbra hangolt nagybőgőkön szólóztak, ő ere-deti nagyságú és legtöbbnyire normál hangolású hangszeren teljesítette koncertjeit. Ez a gyakorlat lassanként követőkre talált, de mindmáig nem vált általánossá. Pedig ez a hangolás felel meg a nagybőgő igazi hangjának, mert a felhangolt nagybőgő hangja már nagyon megközelíti a gordonka hangszínét és könnyen össze is téveszthető azzal. Ennek ellenére a szólisták többsége ez utóbbit részesíti előnyben, annál is inkább, minthogy a létező nagybőgő-kompozíciók nagyobb része eleve ilyen hangolásra készült.Madenskire fölényes technika, könnyed játék, melegen csengő hang és a hegedűsökével vetélkedő előadási mód volt jellemző. Hüvelykfek-vésben a 4. ujjat is használta. Furtwaengler így nyilatkozott Madenski játékáról: "nem csak ujjainak és vonójának művészete csodálatos, de képes a rideg nagybőgőn énekelni és a gordonkák sallangmentes hangszépségével szemben nem hogy alulmaradna, de tömörségben és erőben felül is múlja azokat."Madenski etűdöket és előadási darabokat írt. Rövidke zenetörténeti munkája a Grundriss der Geschichte des Solospiels auf dem Kontrabass. Legkitűnőbb tanítványa J. Prunner volt, aki később tanár és szólista lett Bukarestben.


 

Lotter, Adolf
(1870-?) a prágai konzervatóriumban végzett Sládek-nél, és Angliában kiemelkedő művészként vált ismertté. Iskolát írt a nagybőgő számára.


 

Howell, James
(1811-1879) Anfossi legkitűnőbb tanítványa volt. 1824-től Londonban tanult éneket, zongorát, klarinétot, végül nagybőgőt, mely fő hangszerévé vált. 1846-tól, Dragonetti halála után annak utóda lett a tanításban


 
Slach, Rudolf
(1914-) cseh nagybőgős és pedagógus, a teplici konzervatórium tanára. Kisebb szólókból gyűjteményt állított össze a nagybőgő számára.


 

Turetzky, Bertram
Kulcsfigurája a bőgő újjászületésének, ahogyan tradicionálisan zenekari hangszerből szóló szerepre emelkedett. Több, mint háromszáz művet komponáltak számára, amiket el is játszott, egy részüket fel is vette. A világ zenei központjaiban koncertek tuacatjait adta. A Kalifornia Egyetemen, San Diegoban tanít. A The Contemporary Contrabass című könyv szerzője.