Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. november 22., szerda, Cecília napja van.     Kapcsolat  Támogatás

Sterling, Samuel

Angliában, Németországban és az Egyesült Államokban működött, átiratokat is készített.

 
Dürrer, Reinhard
(1931-) Bécsben az Operaház zenekara, valamint a Bé?csi Filharmonikusok tagja.


 
Housé, Václav
A régebbi szakirodalomban neve mindenütt Wenzel Hauseként szerepel, és ő maga is ezt a nevet használta. Raudnitzban (Csehország) született 1764. november l-jén. Kezdetben segédtanító volt, majd 1792-től hegedűs Lobkowitz herceg zenekarában. Később nagybőgős lett Prágában, utóbb a konzervatórium első tanára.Arra nézve, hogy mikor, kitől tanult nagybőgőzni, nincsenek adataink. Housé maga is említést tesz Natterről, aki azonban 1780-ban meghalt. Housé azonban ekkor még csak tizenhat éves volt és egyelőre hegedűt tanult. Ez idő tájt Grams volt a legnevesebb nagybőgős Prágában, de arról sincs adat, hogy ő lett volna Housé mestere. A legvalószínűbb feltevés, hogy autodidakta volt, ami abban az időben nem számított ritkaságnak.Életművéből legfontosabb pedagógiai tevékenysége. Hosszú, több mint harminc évig tartó munkássága során nagy számban bocsátott útjukra muzsikusokat. 1828-ban adta ki iskolájának két kötetét Drezdában. Alapvető munka ez, az első igazán szakszerű nagybőgőiskola. A bennefoglalt módszertani elvek lényegében máig érvényesek. E művében Housé lefektette a nagybőgő tanításának alapjait és rögzítette a Dragonetti által meghatározott, illetve neki tulajdonított, de korábban le nem írt szabályokat. Ezek a következők:1. A képzés alapja a négyhúros nagybőgő.2. Uralkodó a kvarthangolás: E-A-D-G.3. Az ujjazati rendszer felépítése: 1-2-4. Egy fekvés terjedelmét (a mély fekvésekben) egy egész hangban jelöli meg, és ezzel rendet teremt az eddig e téren uralkodó összevisszaságban.4. A vonót az alsó, német fogás szerint kell tartani.Housé átfogó iskolája alapos tanácsokat ad a legato, a staccato, a vibrato stb. vonatkozásaiban. Foglalkozik az üveghangtechnikával és annak zenekari alkalmazásával. Ő az első, aki a hüvelykfekvést is tanítja.1844-ben, nyolcvanéves korában adta ki iskolájának harmadik kötetét, melyet az úgynevezett Bassbariton-nak szentelt. Ezt a hangszert szemelte ki és szánta a szólójátékra A-D-G-C hangolásban, illetve egy hanggal magasabb scordaturával: H-E-A-D. Ebben alkalmazta a "művészeti ujjazatot", ahol minden ujjra egy fél hang jut, vagyis a bal kéz ujjai egy-egy kistercet fognak át. E tervezett hangszer és ujjazati rendszer nem gyökeresedett meg, nem terjedt el és alkalmazására általánosan nem került sor. Később is akadtak, akik ezzel a módszerrel próbálkoztak, de nem találtak követőkre. Így ez a hangszer és ujjazati rendszer csak hangszertörténeti kísérletnek tekinthető. Mégis, az általa kezdeményezett művészi ujjazat a későbbiekben itt-ott fellelhető változataiban ritkán ugyan, de alkalmazásra kerül. A hangszer irodalmát Housé több mint 300 etüddel gazdagította.1847-ben halt meg. Legkiválóbb tanítványa és utóda J. Hrabé volt.Másik kitűnő tanítványa FRANZ DRECHSLER.


 

Mix, Alexander
Berlini nagybőgős; 1929-ben a Kontrabassisten Bund egyik alapító tagja volt.


 

Storch, Josef Emanuel
(1840-1877) SimandI évfolyamtársaként végzett a prágai konzervatóriumban 1861-ben Hrabénál. Kiemelkedő művész volt, aki Lipcsében a Gewandhaus Zenekar vezető nagybőgőseként működött. Rövid élete folyamán csak kevés pedagógiai munkát végzett. Kitűnő tanítványa volt O. Schwabe. Koncertdarabot és számos etűdöt írt a nagybőgő számára. Etűdjeinek kézirata a Hoffmeister-cég birtokában van, és ezen Storch szerepel szerzőként. Ezzel ellentétben Findeisen azt állítja, hogy Storch etűdjeinek tulajdonképpeni szerzője Hrabé lett volna. Feltételezéseit arra alapozza, hogy ezekből az etűdökből némelyek Németországban és Ausztriában már korábban Hrabé neve alatt közkézen forogtak. Így feltehetőleg csak átdolgozásokról lehet szó.


 
Turetzky, Bertram
Kulcsfigurája a bőgő újjászületésének, ahogyan tradicionálisan zenekari hangszerből szóló szerepre emelkedett. Több, mint háromszáz művet komponáltak számára, amiket el is játszott, egy részüket fel is vette. A világ zenei központjaiban koncertek tuacatjait adta. A Kalifornia Egyetemen, San Diegoban tanít. A The Contemporary Contrabass című könyv szerzője.


 

Butter, Horst
Berlinben a Staatsoper tagja volt mint szólamvezető. Kiemelkedő tanítványa volt K. Trumpf.