Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2018. február 22., csütörtök, Gerzson napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Rollez, Jean-Marc

Rollez, Jean-Marc

1931. július 7-ikén született, és zenei tanulmányait kilencéves korában kezdte zongorán. Hamarosan áttért azonban a nagybőgőre, és Párizsban a konzervatóriumban J. D. Boussagol tanítványaként 1953-ban elsődíjas kitüntetéssel végzett.belépett Monte Carlo Nemzeti Operájába, majd a Francia Rádió és Televízió Filharmonikus Zenekarába. Ezután francia nagyzenekarokban játszott, végül a párizsi Nagyopera szólóbőgőse lett.Nemzetközileg elismert pedagógus.1978-tól a Párizsi Nemzeti Konzervatórium professzora. Azonkívül, hogy Párizsban a Conservatoire professzora, számos nemzetközi szemináriumot vezetett és vezet rendszeresen hazájában (Firmignyben 198l-l983-ban, Montbrisonban 1984-ben, továbbá Nizzában és Párizsban is). Külföldi szemináriumainak, mesteriskoláinak színhelyei: Montreux (Svájc), Koppenhága, Odensee, Aalbord (Dánia), Shawnigan (Kanada), Cincinnati, Aspen, Bloomington, New York (Egyesült Államok), Arvika (Svédország), Man szigete (Anglia). Gyakran szerepel zsűritagként nemzetközi fesztiválokon, versenyeken. Iskolája Le Contrabassiste virtuose címen három kötetben jelent meg.Széles skálájú repertoárja Dittersdorftól a kortárs zenéig terjed. Eddig három hanglemeze készült el. Ezek közül az elsőnek az az érdekessége, hogy egy Gasparo da Saló nagybőgőn játszotta. (Közelebbi leírás hiányában az látszik valószínűnek, hogy a párizsi konzervatórium hangszermúzeumában található, 1580-ban készült négyhúros hangszerről van szó.)Kritikái egyöntetűen dicsérik művészetét. Le Figaro: ?ez a hangszer úgy énekel, akár egy gordonka. Jean-Marc Rollez szonoritása elragadó." La Voix du Hord: ?Ez a virtuóz teljesítmény hosszú időre emlékezetünkbe vésődik." Cologne: ?Jean-Marc Rollez a zene művészetének egy rendkívüli képviselője." Harmonie: ?Jean-Marc Rollez egyszerűen elragadó."

 
Kunze, Max
(1874-?) német nagybőgős, Hamburgban Warnecke tanítványa volt. 1892-ben kivándorolt Amerikába, ahol előbb Chicagóban,majd Bostonban lett zenekari szólóbőgős. 1899-től az utóbbi városban a konzervatórium tanáraként is működött.


 
Krajzev, Alekszej Ivanovics
(1922-) Szverdlovszkban a konzervatórium tanára és ugyanott a Szimfonikus Zenekar tagja.


 

Marc,Dorin
(1958-) a fiatal román nagybőgős generáció egyik legtehetségesebb és legeredményesebb tagja. Nagybőgős tanulmányait 1969-ben J. Jurcánál kezdte meg Kolozsvárott, majd N. Popánál végzett 1977-ben a konzervatóriumban. Főiskolai tanulmányait Bukarestben a Zeneakadémián folytatta, ahol 1981-ben végzett Chepteánál.Még ugyanebben az évben versenyszerű próbajáték alapján felvették a kolozsvári Filharmonikus Zenekarba, ahol ma is játszik. Rendszeresen koncertezik hazája nagyvárosaiban, így Temesvárott, Nagyváradon, Botosaniban és másutt is, ahol a helybeli zenekarok kísérik. Külföldön is voltak koncertjei, nevezetesen Lipcsében, Markneukirchenben, Genfben - ahol a Suisse Romande Zenekar kísérte -, továbbá Baselban, ahol a helybeli Filharmonikus Zenekar látta el a kíséretet. Úgyszintén fellépett asvájci televízióban és rádióban is. Koncertje volt Mulhouse-ban is. Kolozsvárott működő Ars nova kamaraegyüttes szólistája.Versenysikerei hazájában kezdődtek el, ahol zenei versenyeket 1977-ben és 1982-ben első díjat nyert. Genfben 1978-ban bronz-, 1983 ban ezüstérmet kapott, és ez utóbbi esetben elnyerte a verseny alapító járói, Frédéric Liebstoecke-ről elnevezett díjat is. Markneukirchenben 1979-ben harmadik, 1981-ben pedig első díjat nyert. Münchenben 1979 ben a zsűri különdíját kapta meg.1998-tól Nürnbergben tanít.


 

Gregora, Frantisek
(Franz) 1819-ben született Netolicichben (Morvaország). Az első zenei útbaigazításokat a helybeli kántortól kapta, akitől hegedűt és zongorát tanult. Tizenhatéves korától Ceské Budejovicében folytatta tanulmányait, melyeket összhangzattannal és ellenponttannal egészített ki. 1843-ban felvették a bécsi konzervatóriumba, ott A. Sláma tanítványa lett, akitől nagybőgőt és harsonát tanult. 1847-ben végzett, és Beethoven-ezüstéremmel tüntették ki. Életének legnagyobb részét Pisekben töltötte, ahol a dóm orgonistája és karmestere volt, továbbá zenetanár és szerző. Azarhin szerint virtuóz nagybőgősnek számított. 1887-ben halt meg.Széles körű zeneszerzői tevékenységének legnagyobb része az egyházi zene területére esett, de írt színházi zenét, kamarazenét és kórusműveket is. Kitűnő nagybőgősként e hangszer irodalmát is gyarapította. Hét etüdje SimandI normál bőgőre való átdolgozásában ma is közkézen forog. Nagybőgőre írt műveit ugyanis eredetileg mind A-D-G-C hangolású bőgőre írta, minthogy feltehetőleg Housé példája nyomán ő is ezt tarthatta legalkalmasabbnak a nagybőgő virtuóz megszólaltatására. E művek nagy részét SimandI normál hangolású nagybőgőre dolgozta át, és manapság ebben a formában használatosak. Gregora néhány zeneelméleti munkát és tankönyvet is írt.


 
Mayer, Joseph Bernhard Friedrich Caspar
az 1732-ben kiadott Museum Musicum, a valamivel később megjelent Tieueröffnetes Orchester, valamint a két évvel később közreadott Neueröffneter Teoretisch und Praktisch Music-Saal című műveiben a nagybőgővel is foglalkozik, és azt brummende Violone-nak kereszteli el. Szerinte ez a hangszer hegedű alakú és nagyobb, mint a franciáknál használt hasonló hangszer. Hangolása kvartokban történik: G-C-F vagy A-D-G.


 

Jefremov, Ivan
(1923-) V. V. Homenko tanítványa, a Szentpétervári Filharmonikus Zenekar tagja.