Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2018. január 16., kedd, Gusztáv napja van.     Kapcsolat  Támogatás

Wolicki, Ryszard

1981-ben részt vett Markneukirchenben a nemzetközi versenyen.

 
Nowakowski, Marian
Lengyel nagybőgős; 1981-ben részt vett Markneukirchenben a nemzetközi versenyen.


 
Reuling, W.
(1888-1952) az amszterdami Concertgebouw zenekar szólóbőgőse volt. Egy kisméretű Cuypers-nagybőgőn játszott.


 

Scontrino, Antonio
(1850-1922), a kimagasló művész és zeneszerző volt. Tizenegy éves korában kezdte a hangszert a palermói konzervatóriumban, de emellett zeneelméletet is tanul. 1870-ben végzett, tanára Francesco de Barberi volt. Kitűnő hangszerjátékosnak számított, aki elsősorban zenekari muzsikusként működött, de virtuóz szólistaként is ismerték. Az 1871-73-as években ösztöndíjjal Münchenben tanult tovább. Koncertturnéi voltak hazájában és Tunéziában is. Londonban egy ideig az olasz opera nagybőgőse volt, majd 1891-től szülővárosa, Palermo konzervatóriumában tanított zeneszerzést. 1898-tól ugyanezt tette a firenzei konzervatóriumban, amelynek rövid ideig igazgatója is volt.A nagybőgő szempontjából különösen jelentős zeneszerzői tevékenysége. Többek közt egy versenyművet írt hangszere számára, mely 1908-ban Hamburgban Warnecke átdolgozásában jelent meg. Warnecke igen nagyra értékelte ezt a művet és azt állította róla, hogy Brahms hegedűversenyével egyenértékű. A rendkívül nehéz alkotás mára már szinte teljesen feledésbe merült. Más műveket, például vonósnégyest is komponált.


 

Zalud, Radomir
(1935) morva nagybőgős, J. Bortlicek tanítványa; Brnóban dolgozik, olykor szólókoncerteket is ad. 1977-ben Markneukirchenben diplomát kapott. Kadenciákat készített Capuzzi, Dittersdorf, Dragonetti és Hlobil koncertjéhez. Starodvany címen három tételt komponált nagybőgőkvartettre.


 
Mirozojev, Avgyej Avramovics
(1938-) 1963-tól Szentpétervárban a Kirov Színház koncertmestere. Kompozíciókat írt a nagybőgő számára, köztük egy versenyművet, de más műfajokban is alkot.


 

Thomasz, Stefan
(1944-) Temesváron született. Zenei tanulmányait zongorán kezdte, majd ezzel párhuzamosan nagybőgőt is tanult, amely később fő hangszerévé vált. Nagybőgős tanulmányait a bukaresti zeneakadémián Prunnernél kezdte el 1963-ban, és 1968-ban Chepteánál fejezte be. Már elsőéves főiskolás korától kezdve rendszeresen koncerte?zett zongora-, illetve zenekari kísérettel. Közben zongoratanulmányait sem hanyagolta el, és gyakran kísérte kollégáit ezen a hangszeren. Még főiskolai éveihez kapcsolódik egy kiemelkedő teljesítménye, Dvorák Gordonkaversenyének nagybőgőn való előadása.Már negyedéves főiskolás korában felvették az Állami Gheorghe Enescu Zenekarba, ahol 1982 óta szólamvezető. E zenekar tagjaként járt Spanyolországban, Portugáliában, Svájcban, Jugoszláviában, Bulgáriában, az NSZK-ban, Ausztriában és Észak-Koreában.Első nyilvános fellépése 1964-ben Bukarestben az országos zenei fesztiválon volt. Első egész estét betöltő koncertjeit 1974-ben adta Bukarestben és Bacauban. Ez utóbbi helyen Dvorak említett Gordonkaversenyét is játszotta zenekari kísérettel. Ezek a nagy sikerű koncertek megnyitották számára a rendszeres hangversenyezés lehetőségeit. Azóta is gyakran koncertezik a fővárosban, ahol a Gheorghe Enescu, valamint a Rádió és Televízió zenekarai kíséretével lép fel. Románia szinte valamennyi nagyvárosában szerepelt már az ottani zenekarok közreműködésével.Első nyugat-európai fellépésére 1983 decemberében került sor Bécsben, ahol a Musikverein Brahms-termében I. Dumitrescu Movemur et sumus, valamint E. Wendel Midual című műveit játszotta zongorakísérettel. Thomas műsorán klasszikus szerzők mellett rendszeresen helyet kapnak a kortárs román zeneszerzők művei is. Munkássága inspirálóan hatott komponista kortársaira. I. Dumitrescu Chihot című művét Thomasnak ajánlotta, és az ősbemutatót is ő játszotta. Rendszeresen szerepel különböző kamarazenei együttesek előadásain, leggyakrabban a Bácsi Lajos által vezetett Musica Redivivában, ahol olykor basszusgambán is játszik. Eddig három hanglemeze készült, egy klasszikus művekből, kettő pedig kortárs kompozíciókból. 1981-ben egy hazai művészeti versenyen első díjat nyert.1971 és 1974 között pedagógiai tevékenységet is folytatott, de mind inkább sűrűsödő koncert-kötelezettségei ennek abbahagyására kényszerítették.A kritikák egyhangúlag nagy elismeréssel szólnak róla és különböző dicsérő címekkel, ?a nagybőgő mágusa", ?csodálatos művész" stb. tisztelik meg. Leghivatottabb kritikusa, volt tanára, Prunner egy ízben így nyilatkozott róla: ?A fiatal Thomas a nagybőgő-repertoár kibővítésének új l?hetőségeit nyitotta meg különleges játéktechnikák bevezetésének és kiterjesztésének a segítségével."Mint a legtöbb jelentős nagybőgős, számos átiratot készített hangszere számára. Ő is komponált egy kadenciát Dittersdorf E-dúr koncertjéhez, és rendszerint ezzel játssza a művet. Előadását hanglemezfelvétel is megörökítette.Francia vonófogással játszik, ami a következők miatt természetes is: Thomas pályájának különlegessége, hogy ő a nagybőgővel párhuzamosan a gordonkával is foglalkozott, sőt, miután 1968-ban befejezte nagybőgős tanulmányait, a következő két évben kizárólag gordonkatudásának elmélyítésén fáradozott S. Antropov és G. Jarosevici főiskolai tanárok vezetésével. Az ekkor szerzett tapasztalatok természetesen nagybőgőjátékára is hatással voltak. Kialakított egy sajátos balkéz-technikát, melyet aztán rendszeresen alkalmazott kiegészítő fogásként. Ez a technika nagyban segítette a már említett gordonkaverseny előadásában.