Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. március 22., szerda, Beáta, Izolda és Lea napja van.     Kapcsolat  Támogatás

Wolicki, Ryszard

1981-ben részt vett Markneukirchenben a nemzetközi versenyen.

 
Billé, Isaia
(1874-1961) kiváló nagybőgős és virtuóz szólista volt, aki Mengoli tanítványaként 1893-ban végzett. Tanított Firenzében, Nápolyban, végül 1923-tól Rómában. Iskolát szerkesztett a négy- és öthúros nagybőgőre, továbbá számos etüdöt is írt. Ezeken kívül egy versenyművet és több előadási darabot komponált. Zenetörténeti munkája: Gli strumenti ad arco ed i loro cultori, amely 1928-ban jelent meg. Ez sok értékes adatot tartalmaz a nagybőgő történetére vonatkozóan.


 
Schlufter, Friedrich
(1840-1910) Sonderhausenben Simontól tanult nagybőgőzni, Stein pedig a zeneelméletbe vezette be. 1861-től Baden-Badenben kilenc évig folyamatosan Bottesinivel működött együtt zongorakísérőként. Bottesini felismerte benne a rendkívüli tehetséget, és rendszeres tanácsaival segítette. Így ő tekinthető Bottesini egyetlen növendékének. Elsősorban zenekari játékos volt, de elismert szólistának is számított.A legjobb Bottesini-előadóként jegyezték fel nevét. 1880-tól a helybeli Operaház tagja volt.


 

Guldermond, Henk
(1929-) holland nagybőgős és pedagógus Amszterdamban, és ugyanott a Concertgebouw zenekarának szólóbőgőse.


 

Streicher, Ludwig
Évszázadunk egyik legkiemelkedőbb nagybőgőművésze 1920. január 26-ikán született Bécsben. Tanulmányait ugyanott a Zeneakadémia nagybőgőtanszakán az 1934-1939-es években Johann Krump profeszszornál végezte, és 1940-ben kitüntetéssel diplomázott. 1940-től 1944-ig Krakkóban az Állami Színház szólónagybőgőseként dolgozott. Érdekes, hogy ugyanezen idő alatt három évig komoly gordonkatanulmányokat folytatott, mégpedig olyan eredményesen, hogy Krakkóban szólógordonkásként is igénybe vették munkáját.Az 1945 és 1973 közötti években a bécsi Operaház zenekarának és a Bécsi Filharmonikusoknak is tagja volt. Közben 1958-tól a Wiener Hofmusikkapelle együttesében is közreműködött. 1966-tól a bécsi Zeneakadémia tanára lett, 1973-tól címzetes, majd 1975-től tényleges professzori rangban. Eddig több mint félszáz tanítványa végzett, akik szétszéledve mind az öt kontinensen továbbadják a tőle tanultakat. Közülük többen szólisták is.Tanári kinevezése, valamint egyre szaporodó koncert-kötelezettségei miatt 1966-ban kénytelen volt mindhárom zenekarnál végzett tevékenységét beszüntetni. Ettől az időtől kezdődött szólókoncertjeinek sorozata. A következő zenei fesztiválokon lépett fel: Wiener Festwochen, Bregen-zer Festspiele, Karintischer Sommer in Ossiach, Europaische Wochen in Passau, Mai de Versailles Párizsban, Salzburger Festspiele, Manuel de Falla-Játékok Granadában, Festival de musica da Costa do Estorial. Mes?teriskolát vezetett az alábbi helyeken: Salzburg 1972,Eisenstadt 1974, 1975, Granada 1971-1974 évente és 1979, Barce?lona 1977-1981 évente, Costa do Estorial 1978, 1980, 1981, 1984, Montreux 1974, Weimar 1974-1977 évente és 1979, Courchevel 1982, Aarhus, Iserlohn 1983, New York (Juilliard School) 1984, Schladming 1984. Zsűritagként részt vett a következő városokban rendezett verse?nyeken: Genf, Santiago de Compostella, Granada, Párizs, Markneukir?chen és München. Ha a fentieket áttekintjük, szinte teljes képet kaphatunk arról, hogy a világon hol rendeznek fesztiválokat, versenyeket és mesteriskolákat a nagybőgősök számára.Széles skálájú repertoárja a régi mesterektől a kortárs zenéig terjed. Számos mai zeneszerző, többek között F Leitermeyer, M. Rubin, E. Urbanner és P. Angerer ajánlotta neki műveit, és ezek ősbemutatói Streicher fel?lépésével zajlottak le. Többek közt a következő karmesterekkel koncerte?zett: Reiner F, C. Krauss, W. Furtwangler, O. Klemperer, H. v. Karajan, L. Bernstein, I. Stravinsky. Mein Musizieren auf dem Kontrabass címen öt füzetben kiadott műve pedagógiai és módszertani kérdésekkel foglalkozik. 2003 tavaszán hunyt el.


 
Volanek, Rudolf
(1860-1919) a bécsi konzervatóriumban végzett Simandlnál. 1890-től a varsói Operaházban vezető nagybőgős volt, majd a konzervatórium tanára lett.


 

Hucke, Reiner
(1954-) Weimarban H. D. Wenkel tanítványa volt, majd Lipcsében a Gewandhaus zenekarának tagja lett. 1977-ben részt vett Weimarban Ludwig Streicher mesteriskoláján, és még ugyanebben az évben Markneukirchenben a nemzetközi versenyen első díjat nyert.