Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. július 29., szombat, Márta, Márti és Flóra napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Gadzinski, Wiktor

Gadzinski, Wiktor

Katowiceben volt pedagógus. Egy ideig az intézet rektora is volt. Számos átiratot készített, és egy gyűjteményt is összeállított.

 
Torello, Ross Antonio
(1884-?) korán, már tizennégy éves korában eljegyezte magát a nagybőgővel. Első tanára apja volt, majd bátyjánál, Pedrónál folytatta és fejezte be tanulmányait. Tizennyolc éves korában már kész művésznek számított. Huszonkét éves korában a konzervatórium tanára és Spanyolország zenei életének egyik kimagasló alakja lett. Hazájában, Portugáliában és Franciaországban adott hangversenyei hatalmas sikerrel zajlottak. Néhány szerzeménye is ismeretes.


 
Proszkurin, Vlagyimir Nyikolajevics
(1867-1952) a moszkvai konzervatóriumban kitüntetéssel végzett 1890-ben Spekinnél. Rambuszek halála után tanár lett ugyanitt az 1903 és 1918 közötti években. 1918-tól más tanintézetekben folytatta pedagógiai munkásságát. Emellett zenekari muzsikusként is dolgozott, mi több, olykor szólistaként is fellépett. 1903-ban hangsor- és arpeggio-iskolát adott ki, ami abban az időben Oroszországban újdonságnak számított.


 

Barre, Pierre Chebanceau
Párizsban működött 1663-tól, de még 1708-ban is basszuslant-, valamint contrebasse de violonjátékos volt a királyi zenekarban.


 

Keller, ?
német nagybőgős; Albrechtsberger szerint az első nagybőgő virtuózok közt említhető.


 
Belgioioso, Baldassaro
1555 körül telepedett le Párizsban és ott nevét Balthazar de Beaujoyeulxre változtatta. Olasz hegedűs, koreográfus és színigazgató volt, s mint híres hegedűművész állt Medici Katalin szolgálatába. Mindezek után nem kis meglepetés, hogy egyes források szerint ő volt a legelső nagybőgős Franciaországban. Soyer szerint virtuózként volt ismert 1577 körül. Ez a sokoldalú muzsikus mint zeneszerző is működött. A királynő komikus balettje című művét 1581 -ben mutatták be, és ez az első ismert francia udvari balett, vagyis a francia opera egyik előfutára. E balett zenekarában állítólag már nagybőgő is szerepelt.


 

Manoly, E. Ludwig
Szabadkán született 1855-ben. A bécsi konzervatóriumban végzett Simandlnál 1876-ban. Ezután kivándorolt Amerikába, és 1892-től a National Conservatory of Music első nagybőgőtanára lett. Pedagógusként eredményes tevékenységet folytatott, és számos kitűnő nagybőgőst nevelt. Több neves zenekarban is dolgozott vezető nagybőgősként, és szólistaként is szerepelt. Önálló koncertjeivel bejárta Amerikát. A nagybőgő számára néhány kisebb szerzeményt hagyott örökül.