Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. április 27., csütörtök, Zita napja van.     Kapcsolat  Támogatás

Skorpik, Wenzel

Nagyszebeni nagybőgős; 1929-ben a Kontrabassisten Bund egyik alapító tagja volt.

 
Klauw, Piet van den
(1893-?) a konzervatórium egyik kimagasló tanára volt, akinek tanítványai közül P. Swinkels vált a legismertebbé.


 
Rosetti, Francesco
alias Rössler, Franz Anton (1750 körül -1792) olasz származású német nagybőgős, zeneszerző és karmester volt. 1773-tól Öttingen-Wallerstein herceg zenekarában volt nagybőgős, majd 1785-től ugyanott karmester és kórusvezető. 1781-ben Párizsba látogatott, ahol szimfonikus műveivel jelentős sikert aratott. 1789-től Schwerinben volt udvari karmester. Igen sokat komponált.Művei között találunk 34 szimfóniát, egy Requiemet Mozart halálára, 2 oratóriumot, operákat, kamaraműveket, zongoraversenyeket stb. nagybőgőre nem alkotott semmit sem. (Nem azonos az 1776-1781 közti években Haydn zenekarában Eszterházán tevékenykedő Antonio Rosettivel.)


 

Kruyvivyt, Peter
J. C. J. van der Meer tanítványa volt Hágában, majd 1889-től 1901-ig Budapesten az Operaház zenekarának tagja lett.


 

Rakov, Lev Vlagyimirovics
1926-ban született Gorkijban. Alapfokú tanulmányait V I. Bjelovnál kezdte el, V. Bergmannál folytatta, végül 1942-től Homenko tanítványa lett, akinél 1948-ban végzett, kitűnő eredménnyel. Már 1947-től zenekarban játszott, 1949-től a moszkvai Rádiózenekar tagja lett. Szokás szerint ő is az utolsó pultnál kezdte, de hamarosan szólamvezetői, majd másodkoncertmesteri címet kapott. Szólistaként is fellépett, többnyire rádiókoncerteken.Tanári tevékenységét 1948-ban kezdte meg egy moszkvai zeneiskolában, 1976-tól pedig a moszkvai konzervatórium tanára lett. A nagybőgő története és metodikája című, 1974-ben Moszkvában megjelent kötet egyik szerzője volt. 1978-ban iskolát adott ki, amely mindkét vonófogással részletesen foglalkozik. 1981-ben zenetudományból doktorált, disszertációjának címe: A nagybőgő a XIX-XX. század szimfonikus, opera- és kamarazenéjében volt. A szovjet nagybőgőművészet című munkája az 1926 és 1984 közötti évek történetét dolgozza fel. 1986-ban kiadott kottája a XIX-XX. századi világhírű szerzők szólóművei a nagybőgő számára címet viseli. Chrestomatie című gyűjteményéből eddig három kötet jelent meg. Ez szovjet és más szerzők műveinek nagybőgőre készült átiratait tartalmazza. Szovjet szerzők művei nagybőgőre című katalógusa hazájában közismert alapmunka. Etűdöket és hangsoriskolát is szerkesztett.Már eddig is számos kitűnő nagybőgőst nevelt fel, akik a legrangosabb zenekarok tagjai, illetve pedagógusok lettek. Széles körű kiadói tevékenységet folytatott a Szovjet Zeneműkiadó Vállalat keretében, és -akárcsak mestere, Homenko - részt vett a nagybőgőről szóló kiadványok lektorálásában is.


 
Lvovsky, Bretislav
(1857-1910) nagybőgős és zeneszerző szintén Bécsben végzett a Simandl-növendékek egyikeként. Az 1884 és 1890 közötti években Lembergben a konzervatórium tanáraként működött. 1900-ban visszatért Bécsbe, ahol az Operaházban folytatta munkáját. Néhány szerzeményt írt nagybőgőre, és más műfajokban is komponált. Ő írta az Unter Zirkusleuten című operett szövegkönyvét, és átiratokat is készített.


 

Tosev, Todor
(1919-), a bulgáriai nagybőgőtanítás megalapozója és fő szervezője. Kitűnő tanítványai E. P. Radukanov és Ekaterina Ivanova voltak. Számos nemzetközi versenyen volt zsűritag, így Markneukirchenben 1975 és 1981 között négy alkalommal. Néhány átiratot is készített.