Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. december 14., csütörtök, Szilárda napja van.     Kapcsolat  Támogatás

Lipa, Ferdinand

(1933-) nagybőgős és pedagógus Pozsonyban.

 
Hudec, Jiri
(1953-) a brnói konzervatóriumban végzett Ventrubánál 1973-ban. Ugyanott a Zeneakadémián az 1973 és 1977 közötti években J. Bortlicek tanítványaként tanult. 1975-ben Markneukirchenben negyedik, 1977-ben második helyezést ért el. 1978-ban Man szigetén az első helyezést kapta meg. Jelenleg az egyik legjelentősebb nagybőgős Csehországban, a Cseh Filharmonikus Zenekar tagja. Számos rádiófelvételen működött közre Bottesini, Hertl, Hindemith és mások műveivel. Sok szólófellépése volt zongora-, illetve zenekari kísérettel.


 
Fröhlich, Joseph
(1780-1862) zenetanár, zeneszerző és karmester volt, aki két hatalmas és általános iskolát adott ki: Vollstandige teoretisch-practische Musikschuíe (Bonn 1810-11) és Systematischer Unterricht in den vorzüglichsten Orchester-Instrumenten (Würzburg 1829). Mintegy húsz oldalon keresztül tárgyalja a három-, négy- és öthúros nagybőgőket és azok hangolását. Már különbséget tesz a zenekari és a szólóhúrozat közt, továbbá ismerteti mindkét fajta vonófogást.


 

Venturba, Julius
(1903-?) morva nagybőgős és pedagógus, aki V. Bech tanítványa volt az 1920-1926-os években. 1927 és 1954 között zenekari muzsikusként dolgozott, de közben rendszeresen koncertezett is. 1954-től 1978-ig a brnói főiskola tanára volt, ahol számos kitűnő tanítványt nevelt fel. Iskolát szerkesztett a nagybőgő számára, eredeti szerzeményeket is írt, és átiratokat is készített.


 

Eichstadt, Józef
(1906-1966) Ciechanski tanítványa volt, aki később mesterével dolgozott együtt Poznanban az Operaház tagjaként. Szólistaként fellépett hazájában, valamint a Szovjetunióban és Jugoszláviában is. Gyakran játszott a rádió mikrofonja előtt is. 1957-től a poznani konzervatórium tanára lett. Kétrészes iskola szerzője.


 
Sojers, Oldrich
(1891-1953) 1913-ban végzett Prágában Cernynél. Ezután néhány koncertet adott Ausztriában és Olaszországban. 1913-tól színházi muzsikus volt egészen 1934-ig, amikor a konzervatórium tanárává nevezték ki. Az 1929 és 1936 közötti években a Cseh Nonett tagja volt. Kiemelkedő tanítványa volt Zdenek Benda. Sorejs számos átiratot készített a nagybőgő számára.


 

Scontrino, Antonio
(1850-1922), a kimagasló művész és zeneszerző volt. Tizenegy éves korában kezdte a hangszert a palermói konzervatóriumban, de emellett zeneelméletet is tanul. 1870-ben végzett, tanára Francesco de Barberi volt. Kitűnő hangszerjátékosnak számított, aki elsősorban zenekari muzsikusként működött, de virtuóz szólistaként is ismerték. Az 1871-73-as években ösztöndíjjal Münchenben tanult tovább. Koncertturnéi voltak hazájában és Tunéziában is. Londonban egy ideig az olasz opera nagybőgőse volt, majd 1891-től szülővárosa, Palermo konzervatóriumában tanított zeneszerzést. 1898-tól ugyanezt tette a firenzei konzervatóriumban, amelynek rövid ideig igazgatója is volt.A nagybőgő szempontjából különösen jelentős zeneszerzői tevékenysége. Többek közt egy versenyművet írt hangszere számára, mely 1908-ban Hamburgban Warnecke átdolgozásában jelent meg. Warnecke igen nagyra értékelte ezt a művet és azt állította róla, hogy Brahms hegedűversenyével egyenértékű. A rendkívül nehéz alkotás mára már szinte teljesen feledésbe merült. Más műveket, például vonósnégyest is komponált.