Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. május 29., hétfő, Magdolna napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Babusek, Frantisek

Babusek, Frantisek

(1905-1954) szlovák nagybőgős, szólista és karmester, aki Josef Pirner tanítványa volt. Az 1931 és 1938 közötti években zenekari muzsikusként működött Prágában, majd 1939-től karmester lett Pozsonyban. Szintén 1939-től ugyanott a főiskola tanára volt.

 
Verrimst, Victor Frederic
(1840-1893) A párizsi konzervatórium egyik jelentős alakja volt. Pedagógusként, zeneszerzőként és virtuóz nagybőgősként egyaránt számon tartották. Iskoláját 1875-ben adta ki a négyhúros nagybőgőre, és huszonöt etűdöt is fűzött hozzá. Ez utóbbit hazánkban is ismerik és tanítják. A konzervatórium évenként ismétlődő hagyományos koncertjeire öt versenyművet, három concertinót és három koncertdarabot komponált. Gounod-hoz baráti szálak fűzték, aki két nagybőgőre komponált Kis scherzo című alkotását á mon ami Verrimst felirattal ajánlotta neki. Kiemelkedő tanítványa volt E. Nanny.


 
Besozzi, Carlo
A XVIII. században Drezdában működött, és a virtuóz nagybőgőjáték egyik előfutára volt.


 

Bech, Vaclav (Wenzel)
Oroszországban Vjacseszlav Francevics -1877. október 23-ikán született Morvaországban. 1909 és 1914 között működött Szentpétervárott, majd az I. világháború kitörésekor visszatért hazájába. Tanítványai közül kiemelkedett Sz. N. Bujanovszkij, P. A. Vejnblat, M. V. Kravcsenko (1882-1966), M. L. Krasznopolszkij és F. Sevickij. Utóda a tanári székben 1914-től Krasznopolszkij, majd 1918-tól Bujanovszkij volt.


 

Mahn, Alfred
Nagybőgős Bochumban; 1929-ben a Kontrabassisten Bund egyik alapító tagja volt.


 
Vojacek, Bohumil
(1857-1934) cseh származású nagybőgős; 1884-től haláláig Kijevben volt zenekari tag és a konzervatórium tanára.


 

Hindle, Johann
1792-ben Bécsben született. Nagybőgőművész, virtuóz és hegedűkészítő volt. Apja, Leopold Georg Hindle ismert és jó nevű hegedűkészítő mester volt. Így az ifjú Johann már a szülői házban korán közeli kapcsolatba kerülhetett a nagybőgővel, mivel apja kitűnő nagybőgőket is készített. Később az ifjú ebben is követte apját.Hatalmas tudását önképzés útján szerezte meg, ugyanis 1803 körül, amikor elkezdhette tanulmányait a nagybőgőn, Pischlberger már aggastyán volt, Sperger pedig régen távozott Bécsből.Tudjuk, hogy 1810-ben már szólistaként működött, és a legnehezebb szólamrészeket is játszi könnyedséggel oldotta meg, ahogyan azt följegyezték róla. Az 1810 és 1830 közötti években a bécsi közönségévente hallhatta Hindle nagyszerű játékát. Különösen emlékezetesek maradtak pompás polkaváltozatai, operafantáziái és Paganinire emlékeztető koncertdarabjai. Ezek részben saját művei, részben átiratai voltak.1818-tól 1843-ig a Theater an der Wien zenekarának tagjaként működött. Közben 1821-ben Németországban turnézott, 1827-től kezdődően pedig Prágában, Lipcsében, Drezdában és Berlinben adott koncerteket. 1828. szeptember 4-ikén a bécsi Operaházban adott emlékezetes hangversenyt. Afeljegyzések szerint különösen üveghangtechnikája volt színes.Egyetlen versenyművet komponált a nagybőgő számára. Írt továbbá egy komikus operát két felvonásban (Glückliche Heimkehr eines Ton-Künstlers), valamint egy szimfóniát, vonósnégyest és egyházi műveket. 1862-ben halt meg.