Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. március 22., szerda, Beáta, Izolda és Lea napja van.     Kapcsolat  Támogatás

Zimmer, Heinz

Berlinben a Deutsche Staatsoper zenekarának tagja.

 
Vozika, Ignaz
(1745-?) neve Vocika, Woschitka stb. változatokban is előfordul. "Kamaravirtuóz" volt Württembergben, Koblenzben, illetve Trierben. Többek közt 1772 augusztusában adott emlékezetes koncertet Koblenzben. 1791-ben még tagja volt a koblenzi udvari zenekarnak. Halálának időpontja nem ismeretes.Daniel Schubart német zenetudós és zeneesztéta, aki fültanúja volt Vozika egyik koncertjének, a következőket írta róla: "Kétségtelenül korunk legkitűnőbb nagybőgőse, aki óriási hangszerével koncerteket és szólókat ad elő, melyek legnagyobb részt a saját szerzeményei. Játékával a hallgatóság csodálatát kelti fel. Mély hangjai velősen csengenek. Átütő erejű hangja félelmetesen zúgva zeng, mint viharban a tölgyfa koronája. Magas hangjai ragyognak, de nem úgy mint egy szál húr, hanem mint a tenorharsona." Schubart igen eredeti ötletnek tartja, hogy valaki egy ilyen "szörnyű" hangszeren szólót játsszék. Ilyenre csak olyan kimagasló muzsikusok képesek, mint Vozika, állapítja meg végül Schubart. Vozika említett "saját szerzeményei" sajnos mind elkallódtak.


 
Gabdulin, Rusztem Iszkanderovics
(1944-), grúz származású nagybőgős tanulmányait Fokinnál kezdte meg, majd 1962-től 1967-ig Asztahov tanítványaként folytatta. 1968-tól a Moszkvai Állami Filharmonikus Zenekar tagja. Gyakran szólózik, s játékát szép hang, virtuóz technika és temperamentum jellemzi. Koncertjeit normál hangolású nagybőgőn adja.


 

Vizachero, Rick
A Cincinnati Simphony Orchestra tagja, az 1993-as ISB verseny győztese.Rengeteget szólózik az USA területén.


 

Pabst, Huber
Esseni nagybőgős; 1929-ben a Kontrabassisten Bund egyikalapító tagja volt.


 
Samardziski Ljupko
(1947-) jugoszláv nagybőgős szólista.


 

Misek, Adolf
(1875-1955) cseh nagybőgős, szólista és karmester, aki Bécsben 1890 és 1894 között Simandl tanítványa volt. 1918-tól gyakran megcsillogtatta virtuóz képességeit, rendszerint zenekari kísérettel. 1920-ban a Szlovák Akadémiai Zenekar karmestere lett, de még ugyanezen évben Prágába költözött, és 1934-ig színházi muzsikusként dolgozott. A Kontrabassisten Bund egyik alapítója volt. Számos művet komponált hangszerére.