Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. november 22., szerda, Cecília napja van.     Kapcsolat  Támogatás

Henning, Uta

német nagybőgősnőt hasonló törekvések vezetik, mint Hruzát. Előszeretettel szólaltatja meg a régi reneszánsz muzsikát, és ezt rendszerint valamilyen historikus hangszeren teszi. Egy Stockholmban tartott fesztiválon az ott őrzött 1597-ben készült Maggini-hangszeren játszott. Véleménye szerint ez a világ egyik legértékesebb nagybőgője, mely hatalmas, telt és szép hangon, hihetetlen könnyedséggel szólal meg.

 
Gelinek, Guillaume
(1767-1832) francia nagybőgős, aki Milánóban Andreoli tanítványa volt. Fétis mint kimagasló művészt említi. 1793-tól a párizsi Opera tagja volt nagybőgősként, de hárfán is játszott. Később ugyanott karmesterként is működött. Négyhúros, kvart hangolású nagybőgőn játszott. Elméleti munkája On the bow of the Double Bass 1829-ben jelent meg Londonban.


 
Wolf, Ludwig Jozeph
(1750-1808) német nagybőgős; Bécsben, majd Strassburgban dolgozott.


 

Grimme, Alois
breslaui(Wroclaw) nagybőgős; 1929-ben a Kontrabassisten Bundegyik alapító tagja volt.


 

Reuling, W.
(1888-1952) az amszterdami Concertgebouw zenekar szólóbőgőse volt. Egy kisméretű Cuypers-nagybőgőn játszott.


 
Vojacek, Bohumil
(1857-1934) cseh származású nagybőgős; 1884-től haláláig Kijevben volt zenekari tag és a konzervatórium tanára.


 

Michno, Alexandr Vasziljevics
(1947-) 1962-től 1968-ig Homenko tanítványa volt, majd 1969-től 1976-ig a moszkvai konzervatórium növendéke lett. 1973-tól a Moszkvai Filharmonikus Zenekar tagja, de rendszeresen fellép szólistaként is. Kadenciát komponált Pichl és Hoffmeister koncertjeihez, valamint Mozart Fagottverseny-ének nagybőgőátiratához. A moszkvai Zenei Enciklopédia munkatársa volt. 1973-ban részt vett Markneukirchenben a nemzetközi versenyen, s itt első díjat nyert. 1983-ban Genfben versenyzett, és itt is első díjat, aranyérmet nyert.