Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. október 22., vasárnap, Előd napja van.     Kapcsolat  Támogatás

Breuer, Paul

(1918-) Köln: német nagybőgős, szólista. Több kompozíciója is ismert a nagybőgő számára. Operája: Die freundlichen Nachbarn.

 
Adelmann, Stefan
1985-ben részt vett Markneukirchen?ben a nemzetközi versenyen, majd szerepelt a Debreceni Nagybőgős Találkozón is.2005-ben Miskolcon tartott mesterkurzust. Brémában tanít.


 
Blaettenbauer, Severin
(1801-?) német nagybőgős és zeneszerző, Berlinben zenekari tag volt.


 

Simon, Simone
(1964-) részt vett Markneukirchenben az 1985-ben tartott nemzetközi versenyen.


 

Güttler, Wolfgang
(1944-) J. Prunner, valamint I. Cheptea tanítványaként végzett 1969-ben Bukarestben. Ugyanettől az évtől 1974-ig a bukaresti Rádió Zenekarának tagja volt. 1973-ban a Genfben rendezett nemzetközi versenyen első díjat nyert. 1974-től Berlini Filharmonikusok tagja lett. Rendszeresen koncertezik; eddig már több zeneszerző komponált számára és ajánlott neki művet. A Rotterdamban rendezett Gaudeamus nemzetközi modern zenei versenyen is zsűritag volt. 1984 óta Kölnben a Zeneakadémia tanára.


 
Miluskin, Alekszandr Alekszandrovics
1892. február 2-ikán született parasztcsalád gyermekeként Szaratovban. Őt a szovjet nagybőgőtanítás módszertani megalapozójaként tartják számon. Moszkvában Smuklovszkij tanítványaként tanult 1909-től, és itt is végzett 1913-ban. Ezután kezdte meg felsőfokú tanulmányait, de azokat nem fejezhette be, mert 1915-ben önként katonai szolgálatra jelentkezett. Az első világháborúban számos harcban vett részt és hősi magatartása miatt több kitüntetést is kapott. 1918-ban belépett a Vörös Hadseregbe, és a harcok során meg is sebesült. 1920-ban szerelt le.1921-től a Nagyszínház tagja, majd 1929-től a moszkvai konzervatórium tanára lett. Ez utóbbi minőségében igen eredményes munkát végzett. Francia vonófogással játszott és tanított. Legjelesebb tanítványai V. V Homenko, V. K. Zinovics, A. I. Asztahov, V. A. Pankov és D. F Agafanov voltak.Sokat munkálkodott a szovjet nagybőgőművészet továbbfejlesztésén. Legfontosabb műve háromrészes iskolája, amelyet M. B. Domasevics közreműködésével adott ki 1928-ban. E kiadást később tíz további követte. Ez az adat híven tükrözi az iskola népszerűségét. A kiadások közben állandóan javította, bővítette, és többször át is dolgozta művét. Mellékleteket is csatolt hozzá, amelyek szonátákat és más előadási darabokat tartalmaznak. Több átiratot is készített. Fiatalon, negyvenhat éves korában halt meg 1938-ban.


 

Henning, Uta
német nagybőgősnőt hasonló törekvések vezetik, mint Hruzát. Előszeretettel szólaltatja meg a régi reneszánsz muzsikát, és ezt rendszerint valamilyen historikus hangszeren teszi. Egy Stockholmban tartott fesztiválon az ott őrzött 1597-ben készült Maggini-hangszeren játszott. Véleménye szerint ez a világ egyik legértékesebb nagybőgője, mely hatalmas, telt és szép hangon, hihetetlen könnyedséggel szólal meg.