Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. november 18., szombat, Jenő napja van.     Kapcsolat  Támogatás

Pederzani, Ezio

(1930-) olasz nagybőgőművész, szólista és pedagógus. Luigi Ratiglia tanítványa volt. A milánói Scala tagja és a konzervatórium tanára, aki napjainkban is rendszeresen koncertezik.

 
Spekin, Gustav
(1834-1899) Németországban született, és ugyanott kapta zenei képzését. 1861 februárjától első nagybőgős lett a moszkvai Nagyszínházban, de még ugyanebben az évben megkezdte tanári működését is. Felvette az orosz állampolgárságot, és 1867-től a konzervatórium első tanára lett. A zenekari játékkal 1897-ben felhagyott, de tanári működését egészen 1899. október l-jén bekövetkezett halálig folytatta. A moszkvai konzervatóriumban ő vezette be a német vonófogást,minthogy szülőhazájában ő maga is ezt tanulta és használta. Moszkvában - néhány kivételtől eltekintve - azóta is ezt a fogásnemet tanítják. Több mint harmincéves pedagógiai munkássága során számos kitűnő nagybőgőst képezett ki. Ezek közül a legjelentősebbek A. J. Martinov és V. N. Proszkurin voltak.


 
Klaraus, Andrzej
(1946-) Pelczar tanítványa volt. 1969-ben részt vett Genfben a nemzetközi nagybőgős versenyen, ahol második díjat nyert. Hazájában rendszeresen koncertezik. 1975 óta Mexikóban dolgozik, ahol szintén gyakran ad hangversenyeket.


 

Benda, Zdenek
1929-ben született. O. Sorejs tanítványa volt a prágai főiskolán 1950 és 1953 között, de már 1951-től a Cseh Filharmónia tagja lett. 1963-tól középfokon tanított, majd 1973-tól a prágai Zeneakadémia tanára lett, és itt dolgozott 1983-ig.


 

Münster, Horst
(1930-) Bécsben az Operaház zenekara, valamint a Bécsi Filharmonikusok tagja. Nemrég nyugdíjazták.


 
Bohrer, Kaspar
(1744-?) német kamaramuzsikus volt Mannheimben és Münchenben.


 

Gallignani, Guido
(1880-1970) olasz nagybőgőművész, zeneszerző, pedagógus, századunk előadóművészetének egyik kimagasló egyénisége volt. Luggo de Romagnában született; tanulmányait Bolognában Marchettinél kezdte, majd Nápolyban Megrinél fejezte be kitüntetéssel.Néhány évig Malmöben dolgozott szólistaként, és az ottani konzervatórium tanára volt. Hamarosan visszatért hazájába, ahol elkezdődött koncertjeinek sorozata. Ezután Európa, Amerika és Afrika számos városában koncertezett. Így fellépett Angliában, Argentínában, Brazíliában, Paraguayban, Uruguayban, és mindenütt kirobbanó sikert könyvelhetett el magának. Egyiptom néhány városában is emlékezetes sikereket aratott. 1937-ben Mexikóban telepedett le, ahol mint zólista és az ottani főiskola tanára dolgozott. Hazájában az olasz lovagrend nagykeresztjével tüntették ki. A kritikák mindenütt a legnagyobb elismerés hangján emlékeztek meg róla. Egy Lorenzo Guadagnini által 1740-ben épített pompás nagybőgő volt a tulajdonában. Mexikóban halt meg 1970-ben, de előtte három évvel 1967. május 17-ikén,tehát 87 éves korában még koncertet adott. Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint ez a legmagasabb életkor, amikor egy nagybőgőművész még hangversenyen fellépett.Gallignani számos kompozícióval ajándékozta meg a nagybőgő irodalmát.