Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. november 22., szerda, Cecília napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Gallignani, Guido

Gallignani, Guido

(1880-1970) olasz nagybőgőművész, zeneszerző, pedagógus, századunk előadóművészetének egyik kimagasló egyénisége volt. Luggo de Romagnában született; tanulmányait Bolognában Marchettinél kezdte, majd Nápolyban Megrinél fejezte be kitüntetéssel.Néhány évig Malmöben dolgozott szólistaként, és az ottani konzervatórium tanára volt. Hamarosan visszatért hazájába, ahol elkezdődött koncertjeinek sorozata. Ezután Európa, Amerika és Afrika számos városában koncertezett. Így fellépett Angliában, Argentínában, Brazíliában, Paraguayban, Uruguayban, és mindenütt kirobbanó sikert könyvelhetett el magának. Egyiptom néhány városában is emlékezetes sikereket aratott. 1937-ben Mexikóban telepedett le, ahol mint zólista és az ottani főiskola tanára dolgozott. Hazájában az olasz lovagrend nagykeresztjével tüntették ki. A kritikák mindenütt a legnagyobb elismerés hangján emlékeztek meg róla. Egy Lorenzo Guadagnini által 1740-ben épített pompás nagybőgő volt a tulajdonában. Mexikóban halt meg 1970-ben, de előtte három évvel 1967. május 17-ikén,tehát 87 éves korában még koncertet adott. Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint ez a legmagasabb életkor, amikor egy nagybőgőművész még hangversenyen fellépett.Gallignani számos kompozícióval ajándékozta meg a nagybőgő irodalmát.

 
Gegin, A.
Az 1970-es években a Moszkvai Szimfonikus Zenekar tagja volt.


 
Laforge, Jean
Francia nagybőgős és karmester Dijonban.


 

Posta, Frantisek
1919-ben született Lányban (Szlovákia). Már gyermekkorában megnyilvánult zenei érdeklődése, és kezdetben, annyi más nagybőgőshöz hasonlóan, hegedűt tanult. Az 1934 és 1940 közötti években O. Sorejs tanítványa volt. Még mielőtt tanulmányait befejezte volna, már 1939-ben felvették a Prágai Filharmonikusok zenekarába, ahol 1945 óta a szólam élén állt. Mint szólista számos koncerten lépett fel, nemegyszer zenekari kísérettel, főleg saját zenekarával. Műsorát előszeretettel válogatta a régi muzsika irodalmából. Egy G. B. Grancino által 1693-ban épített mesterbőgő tulajdonosa, koncertjeit is ezen adja. 1965-ben állami díjjal tüntették ki. Művészetét több hanglemez őrzi.A Csehszlovákiában feledésbe merült gambajáték felújítása is Posta nevéhez fűződik. Ennek érdekében a régi mesterek nyomán Bohumil Pechar cseh hangszerkészítő egy hathúros basszusgambát épített a számára. Ezen a hangszeren gyakran játszotta Bach szonátáit, szvitjeit és más műveit. Ennek a muzsikának korhű megszólaltatására háromtagú kisegyüttest alapított, amely viola d amoréból, basszusgambából és teor-bából állt.1953-tól lett professzor Prágában. Keze alatt számos kitűnő nagybőgős nőtt fel. Markneukirchenben 1981-ben, 1983-ban és 1985-ben a nemzetközi zsűri tagja volt.


 

Bonica, padre
Palermoban szerzetes és műkedvelő nagybőgős volt. Legkitűnőbb tanítványa és utóda:BARBERI, Francesco de


 
Powrozniak, Josef
Lengyel nagybőgős és pedagógus; iskolát is szerkesztett.


 

Seltrecht, Wilhelm
(1850-?) Frankfurtban volt a konzervatórium tanára 1885-től.