Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. július 27., csütörtök, Olga és Liliána napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Gallignani, Guido

Gallignani, Guido

(1880-1970) olasz nagybőgőművész, zeneszerző, pedagógus, századunk előadóművészetének egyik kimagasló egyénisége volt. Luggo de Romagnában született; tanulmányait Bolognában Marchettinél kezdte, majd Nápolyban Megrinél fejezte be kitüntetéssel.Néhány évig Malmöben dolgozott szólistaként, és az ottani konzervatórium tanára volt. Hamarosan visszatért hazájába, ahol elkezdődött koncertjeinek sorozata. Ezután Európa, Amerika és Afrika számos városában koncertezett. Így fellépett Angliában, Argentínában, Brazíliában, Paraguayban, Uruguayban, és mindenütt kirobbanó sikert könyvelhetett el magának. Egyiptom néhány városában is emlékezetes sikereket aratott. 1937-ben Mexikóban telepedett le, ahol mint zólista és az ottani főiskola tanára dolgozott. Hazájában az olasz lovagrend nagykeresztjével tüntették ki. A kritikák mindenütt a legnagyobb elismerés hangján emlékeztek meg róla. Egy Lorenzo Guadagnini által 1740-ben épített pompás nagybőgő volt a tulajdonában. Mexikóban halt meg 1970-ben, de előtte három évvel 1967. május 17-ikén,tehát 87 éves korában még koncertet adott. Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint ez a legmagasabb életkor, amikor egy nagybőgőművész még hangversenyen fellépett.Gallignani számos kompozícióval ajándékozta meg a nagybőgő irodalmát.

 
Morton, Mark
1990-ben az ISB (International Society of Bassits) verseny győztese. A Julliard Schoolon ő volt a második bőgős, aki a "zeneművészetek doktora" címet elnyerte. A Columbus Simphony Orchestra szólamvezetője.


 
Goedecke, Lebrecht
(1872-1947), századunk első felének egyik legkitűnőbb nagybőgőse volt. Tizennégy éves korában kezdte zenei tanulmányait, és az első útmutatást egy idős nagybőgőstől, bizonyos Bergnertől kapta. Ettől kezdve autodidaktaként fejlődött tovább, tanárai nem voltak. Elsősorban zenekari muzsikusként működött, de szólistaként bejárta Német-, Francia-, Spanyol- és Olaszországot, s mindenütt viharos ünneplésben volt része. Madenski szerint a legjobb Bottesini-előadók közé tartozott.


 

Lewitus, Robert
frankfurti nagybőgős; 1929-ben a Kontrabassisten Bund egyik alapító tagja volt.


 

Bohrer, Kaspar
(1744-?) német kamaramuzsikus volt Mannheimben és Münchenben.


 
Komers, Jan
(1838-1900) cseh nagybőgős; kezdetben Berlinben az Operaház zenekarában, majd Brünnben és 1860-tól 1864-ig Budapesten, végül 1864-től Prágában volt zenekari tag.


 

Azarhin, Rogyion Mihajlovics
1931. március 22-ikén született. A leningrádi konzervatóriumban kezdte el tanulmányait 1949-ben, és Kurbatov tanítványaként végzett 1954-ben. Ezután Moszkvában Homenkónálfolytatta, majd fejezte be felsőfokú tanulmányait. Jelenleg a Moszkvai Állami Szimfonikus Zenekarban szólóbőgős és helyettes koncertmester.Rendszeresen ad koncerteket Moszkvában és Oroszország más városaiban szólistaként, illetve zenekari kísérettel. Gyakran szerepel a rádióban is. Hangversenyeiről a kritikák egyöntetűen a legmagasabb elismerés hangján emlékeznek meg. Máris több hanglemeze van forgalomban. Több mint száz átiratot is készített. Az 1957-es VIT egyik művészeti díjá?nak nyertese. Egyik világhírű műsorszáma Mendelssohn Szentivánéji álom kísérőzenéjéből a közismert Scherzo, amelyet fuvoláról írt át nagybőgőre, és ezt hanglemezre is vette. Elméleti munkája az 1978-ban Moszkvában kiadott Nagybőgő című kötetecske, mely a főiskolai oktatás céljait szolgálja.