Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. december 14., csütörtök, Szilárda napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Andreoli, Giuseppe

Andreoli, Giuseppe

(1757-1830) Milánó, a konzervatórium első tanára volt, akit Madenski szerint egyben a szólisztikus nagybőgőjáték egyik úttörőjeként is nyilvántartanak. Az e területen végzett működésére vonatkozó adatok azonban ismeretlenek. Az akkori idők szokása szerint a nagybőgősöknek más hangszeren is kellett játszaniuk. Ez leggyakrabban a fagott és a tuba volt, de más párosítások is léteztek. Így Andreoli a Scala zenekarában nagybőgős és hárfás volt. A három-, illetve négyhúros nagybőgőkkel kapcsolatban figyelemre méltó adat, hogy Andreoli, miközben a konzervatóriumban tanítványait háromhúros nagybőgőn tanította, addig otthon magántanítványait négyhúros instrumentumon oktatta. Nyilván ő maga is felismerte, hogy a négyhúros a jövő hangszere.

 
Balejev, Georgo
1983-ban részt vett Markneukirchenben a nemzetközi versenyen.


 
Sommer, Max
Nagybőgős Obervellmarban; 1929-ben a Kontrabassisten Bund alapító tagja volt. Versenyművet komponált a nagybőgő számára.


 

Posta, Frantisek
1919-ben született Lányban (Szlovákia). Már gyermekkorában megnyilvánult zenei érdeklődése, és kezdetben, annyi más nagybőgőshöz hasonlóan, hegedűt tanult. Az 1934 és 1940 közötti években O. Sorejs tanítványa volt. Még mielőtt tanulmányait befejezte volna, már 1939-ben felvették a Prágai Filharmonikusok zenekarába, ahol 1945 óta a szólam élén állt. Mint szólista számos koncerten lépett fel, nemegyszer zenekari kísérettel, főleg saját zenekarával. Műsorát előszeretettel válogatta a régi muzsika irodalmából. Egy G. B. Grancino által 1693-ban épített mesterbőgő tulajdonosa, koncertjeit is ezen adja. 1965-ben állami díjjal tüntették ki. Művészetét több hanglemez őrzi.A Csehszlovákiában feledésbe merült gambajáték felújítása is Posta nevéhez fűződik. Ennek érdekében a régi mesterek nyomán Bohumil Pechar cseh hangszerkészítő egy hathúros basszusgambát épített a számára. Ezen a hangszeren gyakran játszotta Bach szonátáit, szvitjeit és más műveit. Ennek a muzsikának korhű megszólaltatására háromtagú kisegyüttest alapított, amely viola d amoréból, basszusgambából és teor-bából állt.1953-tól lett professzor Prágában. Keze alatt számos kitűnő nagybőgős nőtt fel. Markneukirchenben 1981-ben, 1983-ban és 1985-ben a nemzetközi zsűri tagja volt.


 

Bukalski, Juri Stanislaw
századunkban nagybőgős és pedagógus volt Krakkóban, aki számos kisebb átiratot készített.


 
Guarneri, Luigi
(1842-1909) Bolognában végzett Ghirellinél. 1870-től Szentpétervárott a színházi zenekar vezető nagybőgőse volt, majd hazatérve a velencei konzervatórium tanára lett.


 

Geschke, Hermann
Frankfurti nagybőgős; 1929-ben a KontrabassistenBund egyik alapító tagja volt.