Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. március 25., szombat, Irén és Írisz napja van.     Kapcsolat  Támogatás

Amici, Vincenzo

(1825-?) olasz nagybőgős; Luigi Rossinál végzett 1845-ben, Fantázia című szerzeménye ismert.

 
Wach, Karl Gottfried
(1755-1833) Lipcsében volt kiemelkedő nagybőgős. 1781-től a Leipziger Theater- und Konzertorchester tagja volt mint hegedűs, majd 1783-tól ugyanott nagybőgős. 1804-ben Hollandiában, 1805-ben pedig Berlinben koncertezett. Később megkapta a Grösster Meister Deutschlands címet.


 
Storace, Stephen
Olasz hazájából 1748-ban költözött előbb Dublinbe, majd 1758-ban Londonba, és ott 1763-tól nagybőgőszólistaként tevékenykedett. Ő volt a Dragonettit megelőző korszak egyetlen jelentős nagybőgőse Angliában.


 

Rakov, Lev Vlagyimirovics
1926-ban született Gorkijban. Alapfokú tanulmányait V I. Bjelovnál kezdte el, V. Bergmannál folytatta, végül 1942-től Homenko tanítványa lett, akinél 1948-ban végzett, kitűnő eredménnyel. Már 1947-től zenekarban játszott, 1949-től a moszkvai Rádiózenekar tagja lett. Szokás szerint ő is az utolsó pultnál kezdte, de hamarosan szólamvezetői, majd másodkoncertmesteri címet kapott. Szólistaként is fellépett, többnyire rádiókoncerteken.Tanári tevékenységét 1948-ban kezdte meg egy moszkvai zeneiskolában, 1976-tól pedig a moszkvai konzervatórium tanára lett. A nagybőgő története és metodikája című, 1974-ben Moszkvában megjelent kötet egyik szerzője volt. 1978-ban iskolát adott ki, amely mindkét vonófogással részletesen foglalkozik. 1981-ben zenetudományból doktorált, disszertációjának címe: A nagybőgő a XIX-XX. század szimfonikus, opera- és kamarazenéjében volt. A szovjet nagybőgőművészet című munkája az 1926 és 1984 közötti évek történetét dolgozza fel. 1986-ban kiadott kottája a XIX-XX. századi világhírű szerzők szólóművei a nagybőgő számára címet viseli. Chrestomatie című gyűjteményéből eddig három kötet jelent meg. Ez szovjet és más szerzők műveinek nagybőgőre készült átiratait tartalmazza. Szovjet szerzők művei nagybőgőre című katalógusa hazájában közismert alapmunka. Etűdöket és hangsoriskolát is szerkesztett.Már eddig is számos kitűnő nagybőgőst nevelt fel, akik a legrangosabb zenekarok tagjai, illetve pedagógusok lettek. Széles körű kiadói tevékenységet folytatott a Szovjet Zeneműkiadó Vállalat keretében, és -akárcsak mestere, Homenko - részt vett a nagybőgőről szóló kiadványok lektorálásában is.


 

Schubert, Hermann
Berlini nagybőgős; 1929-ben a Kontrabassisten Bund egyik alapító tagja volt.


 
Grimme, Alois
breslaui(Wroclaw) nagybőgős; 1929-ben a Kontrabassisten Bundegyik alapító tagja volt.


 

Zinovics, Vlagyimir Kuprianovics
1912. február l-jén született. Fiatal éveiben autodidaktaként hegedülni tanult. 1931-ben került Moszkvába, ahol Miluskinnál kezdett bőgőzni. Ennek halála után egy ideig Gertovicsnál, később Kozolupovnál folytatta, majd fejezte be tanulmányait 1941-ben. Tanára kitűnő, virtuóz nagybőgősként minősítette. 1953-tól a legjobb moszkvai zenekarokban játszott, majd később gyakran szerepelt szólistaként is.Pedagógiai munkásságát 1943-ban kezdte meg Kozolupov asszisztenseként, de 1945-től már önállóan tanított. Kitűnő eredményei alapján 1949-ben docenssé nevezték ki. Tanári munkáját 1960-ban fejezte be. Több kitűnő nagybőgőst nevelt fel, köztük szerepel A. Leonov, V Seszta-kov, V. Kurnyin és V. Jeremina. Miluskin iskolájának újabb kiadásait ő dolgozta át 1961-1962-ben. Zinovics 1975-ben halt meg.