Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. november 22., szerda, Cecília napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap

Az új holland iskola

A németalföldön már bevett szokás volt hosszú idők óta, hogy a Montag iskola szerinti IV. fekvéstől már a gyűrűs ujjat is használják. Ezt azzal magyarázzák, hogy a IV. Fekvés első ujjától a hídig a húr olyan hosszú, mint a cselló hangzó húr hossza: „miért ne használnák cselló ujjazatot?”-hangzott el a magyarázat Hans Roelofsentől az Új Holland Iskola megteremtőjétől.

Az talán senkinek sem új, hogy a gyűrűs ujjat használják: az olasz, ukrán és orosz bőgősöknél ez láthatóan hagyomány az alsóbb fekvésekben is.
Négy ujjas technikát használnak, valamint tágfekvéseket az alapfekvésekben is ( az 1-4. ujj közti távolság nagyterc)!
>>Négyujjas technika<<.

Az iskola másik lényeges pontja a jobb karra irányul, azon belül is a hangszer/vonó
tömegének aránya a fontos:

-hegedűknél: 12%

-brácsáknál: 10%

-csellónál: 3-3,5%

-bőgőnél: 1,3-1,4%(!)

Ebből kifolyólag - hogy a természetes arányt közelebb hozzák a nagybőgőhöz – nehezebb, általában 240-300g-os vonót használnak. A hangja tényleg magvas, megnyerő. Aki még emlékszik Rodion Azarkhin felvételeire, az tudja, milyen hang képezhető egy 300g-os vonóval.

A megkérdezettek szavaiból kiderült, hogy körübelül 1 hónap szükségeltetik ahhoz, hogy megerősödjön a vonós kéz izomzata. Lényeges dolog, hogy préselni egyáltalán nem szabad mert egész egyszerűen elviselhetetlen zörejek törnének fel hangszerünk testéből, tehát a vonóvezetésre nagy hangsúlyt fektetnek.

Érdekes dolog az is, hogy Klaus Trumpf - akiről kevesen tudják, hogy historikus vonógyűjtő is - gyűjteményében található Sperger egykori vonóinak egyike, ami szintén jelentősen nehezebb, mint a mai modern vonók.

Minden összevetve szerintem a dolog érdekes: a balkéz puhán billent, nem erőltet, inkább nyújt, de rögtön lazít is, és nem tart szilárd formát, a jobbkéz szintén laza, és a nehéz vonó súlya ad egy kis „tekintélyt” a hangnak, így egy érdekes hangszín keletkezik, ami valakinek vagy tetszik, vagy nem, de a lényeg, hogy valami új jön létre.

És még nem is beszéltünk a húrokról, és azokról a fejlesztésekről amelyek direkt ehhez a technikához kapcsolódnak pl: selyemszálas húr réztekercsléssel, vagy a különböző támasztólábak (cucák), gyanták stb...

Amit én nagy meghökkenéssel fogadtam, az az elterjettsége az Új Holland Iskolának:
Észak-Dél Amerikától egészen Japánig szinte mindenhol van olyan, aki ezt tanulta. Nem egy európai zenekarban így játszanak szólamvezetők és tuttisták.

A lényeg a lényeg: lehet szeretni vagy nem szeretni, egy biztos, a Világ nem áll meg, és a változás folytonos, ezt tükrözi ez az új játéktechnika is - bár a régiből gyúrták, - de „van még új a Nap alatt”.

O.B.