Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. május 30., kedd, Janka és Zsanett napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Hübner, Benedikt

Hübner, Benedikt

1979-ben született Halléban. 1999-2004-ig Lipcsében tanult. A 2004/2005-ös szezontól a Staatskapelle Dresden tagja. 2005-ben a Markneukircheni versenyen első helyezést ért el.

 
Morek, Adam
Katowicében a Rádió és Televízió Zenekar tagja.


 
Hudec, Jiri
(1953-) a brnói konzervatóriumban végzett Ventrubánál 1973-ban. Ugyanott a Zeneakadémián az 1973 és 1977 közötti években J. Bortlicek tanítványaként tanult. 1975-ben Markneukirchenben negyedik, 1977-ben második helyezést ért el. 1978-ban Man szigetén az első helyezést kapta meg. Jelenleg az egyik legjelentősebb nagybőgős Csehországban, a Cseh Filharmonikus Zenekar tagja. Számos rádiófelvételen működött közre Bottesini, Hertl, Hindemith és mások műveivel. Sok szólófellépése volt zongora-, illetve zenekari kísérettel.


 

Streicher, Ludwig
Évszázadunk egyik legkiemelkedőbb nagybőgőművésze 1920. január 26-ikán született Bécsben. Tanulmányait ugyanott a Zeneakadémia nagybőgőtanszakán az 1934-1939-es években Johann Krump profeszszornál végezte, és 1940-ben kitüntetéssel diplomázott. 1940-től 1944-ig Krakkóban az Állami Színház szólónagybőgőseként dolgozott. Érdekes, hogy ugyanezen idő alatt három évig komoly gordonkatanulmányokat folytatott, mégpedig olyan eredményesen, hogy Krakkóban szólógordonkásként is igénybe vették munkáját.Az 1945 és 1973 közötti években a bécsi Operaház zenekarának és a Bécsi Filharmonikusoknak is tagja volt. Közben 1958-tól a Wiener Hofmusikkapelle együttesében is közreműködött. 1966-tól a bécsi Zeneakadémia tanára lett, 1973-tól címzetes, majd 1975-től tényleges professzori rangban. Eddig több mint félszáz tanítványa végzett, akik szétszéledve mind az öt kontinensen továbbadják a tőle tanultakat. Közülük többen szólisták is.Tanári kinevezése, valamint egyre szaporodó koncert-kötelezettségei miatt 1966-ban kénytelen volt mindhárom zenekarnál végzett tevékenységét beszüntetni. Ettől az időtől kezdődött szólókoncertjeinek sorozata. A következő zenei fesztiválokon lépett fel: Wiener Festwochen, Bregen-zer Festspiele, Karintischer Sommer in Ossiach, Europaische Wochen in Passau, Mai de Versailles Párizsban, Salzburger Festspiele, Manuel de Falla-Játékok Granadában, Festival de musica da Costa do Estorial. Mes?teriskolát vezetett az alábbi helyeken: Salzburg 1972,Eisenstadt 1974, 1975, Granada 1971-1974 évente és 1979, Barce?lona 1977-1981 évente, Costa do Estorial 1978, 1980, 1981, 1984, Montreux 1974, Weimar 1974-1977 évente és 1979, Courchevel 1982, Aarhus, Iserlohn 1983, New York (Juilliard School) 1984, Schladming 1984. Zsűritagként részt vett a következő városokban rendezett verse?nyeken: Genf, Santiago de Compostella, Granada, Párizs, Markneukir?chen és München. Ha a fentieket áttekintjük, szinte teljes képet kaphatunk arról, hogy a világon hol rendeznek fesztiválokat, versenyeket és mesteriskolákat a nagybőgősök számára.Széles skálájú repertoárja a régi mesterektől a kortárs zenéig terjed. Számos mai zeneszerző, többek között F Leitermeyer, M. Rubin, E. Urbanner és P. Angerer ajánlotta neki műveit, és ezek ősbemutatói Streicher fel?lépésével zajlottak le. Többek közt a következő karmesterekkel koncerte?zett: Reiner F, C. Krauss, W. Furtwangler, O. Klemperer, H. v. Karajan, L. Bernstein, I. Stravinsky. Mein Musizieren auf dem Kontrabass címen öt füzetben kiadott műve pedagógiai és módszertani kérdésekkel foglalkozik. 2003 tavaszán hunyt el.


 

Gouffé, Achille
(1804-1874) jelentős művész és pedagógus volt, akit Kortársai a ?francia Bottesini" jelzővel tiszteltek meg. Hosszú időn keresztül a párizsi Opera zenekarában dolgozott vezető nagybőgősként, de gyakran fellépett szólistaként vagy valamely rangos kamaraegyüttes tagjaként is. Kétrészes iskolát készített a négyhúros nagybőgő számára. Ennek második részében negyvenöt etűd volt található, melyek sokáig igen népszerűek maradtak Franciaországban. Concertinoja ma is közismert. Ezenkívül néhány előadási darab szerzője. Átdolgozta nagybőgőre Tartini Larte del arco című hegedűiskoláját, valamint néhányat Baillot hegedűetűdjeiből.


 
Zinovics, Vlagyimir Kuprianovics
1912. február l-jén született. Fiatal éveiben autodidaktaként hegedülni tanult. 1931-ben került Moszkvába, ahol Miluskinnál kezdett bőgőzni. Ennek halála után egy ideig Gertovicsnál, később Kozolupovnál folytatta, majd fejezte be tanulmányait 1941-ben. Tanára kitűnő, virtuóz nagybőgősként minősítette. 1953-tól a legjobb moszkvai zenekarokban játszott, majd később gyakran szerepelt szólistaként is.Pedagógiai munkásságát 1943-ban kezdte meg Kozolupov asszisztenseként, de 1945-től már önállóan tanított. Kitűnő eredményei alapján 1949-ben docenssé nevezték ki. Tanári munkáját 1960-ban fejezte be. Több kitűnő nagybőgőst nevelt fel, köztük szerepel A. Leonov, V Seszta-kov, V. Kurnyin és V. Jeremina. Miluskin iskolájának újabb kiadásait ő dolgozta át 1961-1962-ben. Zinovics 1975-ben halt meg.


 

Degen, Rudolf
Osztrák nagybőgős;(1937-) Bécsben az Operaház zenekara, valamint a Bécsi Filharmonikusok tagja volt