Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. december 14., csütörtök, Szilárda napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Schmidt, Christoph

Schmidt, Christoph

1962-ben született Ostwestfalenben. La Pazban, Bolíviában nőtt fel. 1981-1984-ig Detmoldban illetve Frankfurt am Mainban tanult, kitüntetéssel végzett. Diplomája után tagja lett a Bayerisches Rundfunknak, RSO (Radio Symphonie Orchester) Stuttgartnak, az Orchester der Bayreuther Festspiele-nak. Több nemzetközi verseny zsűrizett,sok koncertet adott. 1990-től a Musikhochschule Frankfurt/Mannheim tanára.

 
Begman, Joachim
Morva nagybőgős volt Kromerizben.


 
Komers, Jan
(1838-1900) cseh nagybőgős; kezdetben Berlinben az Operaház zenekarában, majd Brünnben és 1860-tól 1864-ig Budapesten, végül 1864-től Prágában volt zenekari tag.


 

Holfeld, Friedrich
(1738-1807) Hollandiában koncertezett, majd 1765-től Párizsban az Operaház tagja lett. 1775-ben visszatért Prágába, majd 1797-től Bécsben zenekari tag volt, és ott is halt meg.


 

Trempeanu, Alexandru
Román származású nagybőgős Cincinattiben; 1929-ben a Kontrabassisten Bund egyik alapító tagja volt.


 
Castro, Juan
Nagybőgős és pedagógus volt Madridban a XIX.század második felében; iskolát is írt.


 

Housé, Václav
A régebbi szakirodalomban neve mindenütt Wenzel Hauseként szerepel, és ő maga is ezt a nevet használta. Raudnitzban (Csehország) született 1764. november l-jén. Kezdetben segédtanító volt, majd 1792-től hegedűs Lobkowitz herceg zenekarában. Később nagybőgős lett Prágában, utóbb a konzervatórium első tanára.Arra nézve, hogy mikor, kitől tanult nagybőgőzni, nincsenek adataink. Housé maga is említést tesz Natterről, aki azonban 1780-ban meghalt. Housé azonban ekkor még csak tizenhat éves volt és egyelőre hegedűt tanult. Ez idő tájt Grams volt a legnevesebb nagybőgős Prágában, de arról sincs adat, hogy ő lett volna Housé mestere. A legvalószínűbb feltevés, hogy autodidakta volt, ami abban az időben nem számított ritkaságnak.Életművéből legfontosabb pedagógiai tevékenysége. Hosszú, több mint harminc évig tartó munkássága során nagy számban bocsátott útjukra muzsikusokat. 1828-ban adta ki iskolájának két kötetét Drezdában. Alapvető munka ez, az első igazán szakszerű nagybőgőiskola. A bennefoglalt módszertani elvek lényegében máig érvényesek. E művében Housé lefektette a nagybőgő tanításának alapjait és rögzítette a Dragonetti által meghatározott, illetve neki tulajdonított, de korábban le nem írt szabályokat. Ezek a következők:1. A képzés alapja a négyhúros nagybőgő.2. Uralkodó a kvarthangolás: E-A-D-G.3. Az ujjazati rendszer felépítése: 1-2-4. Egy fekvés terjedelmét (a mély fekvésekben) egy egész hangban jelöli meg, és ezzel rendet teremt az eddig e téren uralkodó összevisszaságban.4. A vonót az alsó, német fogás szerint kell tartani.Housé átfogó iskolája alapos tanácsokat ad a legato, a staccato, a vibrato stb. vonatkozásaiban. Foglalkozik az üveghangtechnikával és annak zenekari alkalmazásával. Ő az első, aki a hüvelykfekvést is tanítja.1844-ben, nyolcvanéves korában adta ki iskolájának harmadik kötetét, melyet az úgynevezett Bassbariton-nak szentelt. Ezt a hangszert szemelte ki és szánta a szólójátékra A-D-G-C hangolásban, illetve egy hanggal magasabb scordaturával: H-E-A-D. Ebben alkalmazta a "művészeti ujjazatot", ahol minden ujjra egy fél hang jut, vagyis a bal kéz ujjai egy-egy kistercet fognak át. E tervezett hangszer és ujjazati rendszer nem gyökeresedett meg, nem terjedt el és alkalmazására általánosan nem került sor. Később is akadtak, akik ezzel a módszerrel próbálkoztak, de nem találtak követőkre. Így ez a hangszer és ujjazati rendszer csak hangszertörténeti kísérletnek tekinthető. Mégis, az általa kezdeményezett művészi ujjazat a későbbiekben itt-ott fellelhető változataiban ritkán ugyan, de alkalmazásra kerül. A hangszer irodalmát Housé több mint 300 etüddel gazdagította.1847-ben halt meg. Legkiválóbb tanítványa és utóda J. Hrabé volt.Másik kitűnő tanítványa FRANZ DRECHSLER.