Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. március 25., szombat, Irén és Írisz napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Beljakov, Vlagyimir Mihajlovics

Beljakov, Vlagyimir Mihajlovics

Feltöltés alatt...

 
Bransby, Bruce
20 évesen kezdett bőgőzni, hatalmas akaraterővel már 3 év múlva a Kansas City Filharmonikus Zenekarában szólamvezető.1978-tól a Los Angeles Philharmonia szólamvezetője, szóló, kamara és studió játékos. 1986-tól az Indianai Zenei Egyetemprofesszora, több mű ősbemutatója fűződik a nevéhez.


 
Stoll, Klaus
A nagybőgő jelenkori művészetének történetében nagybetűs címet érdemel a legjobbak közül is kiemelkedő Klaus Stoll.Nagybőgős fiaként született 1943-ban, és az első leckét tizenkét éves korában kapta apjától. Egy év elmúltával Heinz Deteringnél folytatta, és nála is fejezte be tanulmányait. Már tizenöt éves korában zenekarban játszott, 1965-ben pedig felvették a Berlini Filharmonikusokhoz, ahol két év elmúltával szólónagybőgős lett.Még ugyanebben az évben megkezdte koncertező tevékenységét. Műsorán elsősorban klasszikusok szerepelnek, de repertoárja igen széles skálájú. Eddig több mint ötven kortárs zenei darabot mutatott be. Az1969 és 1984 közötti években több mint 250 művet játszott el hangversenyein, a rádióban és a televízióban. Így szólóműveket Abeztől, Henzé-től, Holmboe-tól, Mainardtól, Paganinitől, zongorakíséretes kompozíciókat Dittersdorftól, Cimadortól, Bottesinitől, Vanhaltól, Hoffmeistertől, Skalkottastól, Edertől, írt mű előadásában részt vett.Csak egy önálló monográfiában lehetne megkísérelni összes koncertjénEurópában. Fellépett Németországban, Angliában, Dániában, Luxemburgban, Spanyolországban és Japánban is. Ugyanezen országok, valamint Franciaország televíziójában is bemutatkozott. Koncertjein olyan kiemelkedő zenekarok voltak partnerei, mint a Berlini Filharmonikusok, az Oslói Filharmonikusok, a bécsi ORF SzimfonikusZenekar és a salzburgi Mozarteum zenekara. Gyakran koncertezik duóban Jörg Baumann gordonkaművésszel, aki szintén kimagasló előadó. Állandó társulások Phil-harmonisches Duo Berlin név alatt lép fel.Stoll számos átiratot készített, melyeket ő maga mutatott is be. Találunk köztük nagyobb lélegzetű műveket is, például szonátákat és diverti-mentókat. Eddig tizenegy hanglemeze készült.Pedagógiai munkát is végez. 1980 óta a berlini Hochschule der Künste tanára. Rendszeresen tart mesteriskolákat, és gyakran fellép fesztiválokon is. így mesteriskolát vezetett az 1977 és 1985 köztiévekben Salzburgban, Malmőben, Arvikában, Stockholmban, Oslóban, Helsinkiben, Madridban, Montbrisonban, Baden-Badenben, Osakában, Chicagóban és Los Angelesben.Nagyszámú koncertjéről számos kritika jelent meg, amelyek mindigpozitívan, dícsérően, sőt csodálattal értékelik művészetét. Íme néhány idézet: Der Tagesspiegel, Berlin: "előadóművészi pompa", Berliner Mor-genpost: "a legmagasabb rendű Kamarazenei csemege", Arts Guardian, London: "lélegzetelállító", Salzburger Nachrichten: "mesteri, uralkodói szuverenitás", Hamburger Abendblatt: "már a csodával határos", Fono-Forum: "kifinomult hangzás és műélvezet". A Philharmonisches Duóról így írtak: Aszahi Simbun, Japán: "ők ketten csodálatos párbeszédben ajándékoztak meg a virtuóz művészet új távlataival", Der Tagesspiegel, Berlin: "Körülrajongott szín városunkban a Philharmonisches Duo. Mindketten felfokozott kedvvel játszották a zenei csattanókat, rendkívüli-kivételes hangkultúrával és mesterien kivitelezett előadói stílusban." Hi-fi-Stereophonie: "Hangszerük kiemelkedő mesterei. Nemcsak hibátlan tökéletességgel játszanak, hanem leírhatatlan eleganciával és utánozhatatlan bájjal."Stoll birtokában három nagybőgő van:1. Giovanni Paolo Maggini, felirata: Fecit Brescia anno 1610 (ez a hangszer állítólag Dragonetti hagyatékából származik),2. Giovanni Grancino milánói mester alkotása,3. Christoph Gottfried Hamm által 1819-ben készített nagybőgő.(A szóban forgó Maggini bőgővel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a Warnecke által közölt adatok szerint Dragonetti hagyatékában nem volt Maggini bőgő. Warnecke szerint Dragonettinek összesen négy nagybőgője volt: három Gasparo da Salo és egy Amati. Egy másik forrás szerint azonban Dragonettinek hat nagybőgője volt, s eszerint akár hiteles is lehet az előző tulajdonos megjelölése.)


 

Eisold, J.G.
(1780-1841) pirnai származású nagybőgős előbb Drezdában, majd 1813-tól Berlinben telepedett le. Itt 1814. január 19-ikén adott hangversenyt, aminek nyomán a királyi udvari zenekarban alkalmazták. A feljegyzések szerint hatalmas termete, rendkívül szép és nagy hangja felülmúlhatatlanul pompázott az együttesben, ahol haláláig dolgozott.


 

Marchetti, Ugo
(1864-?)kitüntetéssel végzett Bolognaban Pinettinél. Iskolát és hangsoriskolát szerkesztett.


 
Pimenov, Jevgenyij
(1924-) orosz nagybőgős szólista.


 

Sandner, Karl
Lipcsei nagybőgős; 1929-ben a Kontrabassisten Bund egyik alapító tagja volt.