Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. május 29., hétfő, Magdolna napja van.     Kapcsolat  Támogatás

Dangel, Ronald

1983-ban részt vett Markneukirchenben a nemzetközi versenyen.

 
Michno, Alexandr Vasziljevics
(1947-) 1962-től 1968-ig Homenko tanítványa volt, majd 1969-től 1976-ig a moszkvai konzervatórium növendéke lett. 1973-tól a Moszkvai Filharmonikus Zenekar tagja, de rendszeresen fellép szólistaként is. Kadenciát komponált Pichl és Hoffmeister koncertjeihez, valamint Mozart Fagottverseny-ének nagybőgőátiratához. A moszkvai Zenei Enciklopédia munkatársa volt. 1973-ban részt vett Markneukirchenben a nemzetközi versenyen, s itt első díjat nyert. 1983-ban Genfben versenyzett, és itt is első díjat, aranyérmet nyert.


 
Warnecke, Friedrich
(1856-1931) volt, aki Hannoverben tanult Bontemp és Walter nagybőgősöktől. A hamburgi konzervatóriumban az 1893 és 1924 közötti években tanított. Előzőleg 1874 és 1878 között Mannheimben, majd Hamburgban zenekari muzsikus volt, de olykor szólistaként is szerepelt. A Kontrabassisten Bund egyik alapítójaként ismerjük. Iskolát szerkesztett és etűdöket írt. Zenetörténeti munkája: Ad infinitum] Der Kontrabass, seine Geschichte und seine Zukunft. Ezt az igen nagy jelentőségű, alapvető munkát, amely időrendben is az első a nagybőgővel foglalkozó hangszertörténeti tanulmányok között, 1900-ban adta közre. Nemcsak a nagybőgő történetével foglalkozik, hanem módszertani útmutatót is ad. Warnecke kiemelkedő tanítványai Franz Nijenhuis, Max Kunze és Paul Rahmig voltak.


 

Geier, Oscar
(1889-1954) német nagybőgős Drezdában mint zenekari muzsikus és szólista működött. Ismert műve a Koncert nagybőgőre és zenekarra op. 11.


 

Viseur, Jean
(1860-1920) nagybőgős, pedagógus, Labro tanítványa és Verrimst utóda volt. Az ő kitűnő tanítványa és utóda W. Charpentier lett.


 
Láska, Gustav
(1847-1928) Prágában született és ott is végzett 1867-ben Hrábénál. Századunk kezdetén a legnagyobb virtuózok egyikének számított.1868-tól Kasselban az udvari színháznál lett első nagybőgős, majd 1872-től 1876-ig Sonderhausenban volt az udvari zenekar tagja. 1876-ban karmesterként működött a göttingeni Operaháznál, majd 1877-ben szólistaként szerepelt Berlinben. Az 1878 és 1923 közötti években Schwerinben az udvari zenekar tagja volt, ahol karmesterként is dolgozott. Innen vonult nyugalomba. Éveken keresztül a Bayreuthi Ünnepi Játékok állandó vendége volt. Koncertezett többek közt Ausztriában, Svédországban és Amerikában is. Szólistaként hangja nem volt túl nagy, de rendkívül szép, technikája és intonációja pedig tökéletesnek számított.Pedagógusként is kiemelkedő munkát végzett. Legismertebb tanítványa volt F Tischer-Zeits. Kétrészes iskolájában továbbfejlesztette Housé módszerét. Versenyműveket és előadási darabokat, összesen mintegy negyven kompozíciót írt nagybőgőre. Három operát is szerzett: Der Kaisersoldat, Sünde és Abu Seid.


 

Schulze, Richard
Berlini nagybőgős; 1929-ben a Kontrabassisten Bund egyik alapító tagja volt.