Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. szeptember 26., kedd, Jusztina napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Zsdanov, Vaszilij Alekszandrovics

Zsdanov, Vaszilij Alekszandrovics

1845. augusztus 2-ikán született. Minthogy apja kántor volt, zenei tanulmányait egyházi iskolában kezdte meg. 1856-ban, tizennégy éves korában tűnt ki először jó hangjával és zenei tehetségével. Ekkor került Szentpétervárra, ahol az udvari énekkarba vették fel. Itt hamarosan Ferrero nagybőgő-osztályába került, és már alig tizenhat évesen az udvari színház zenekarának tagja lett. Mesterének, Ferrerónak halála után 1877-ben meghívták a konzervatórium megüresedett tanári állásába, s ezt azonnal el is foglalta. Amikor ezt a munkát megkezdte, Oroszországban alig akadt még irodalom a nagybőgő számára. Zsdanov nagyon sokat tett azért, hogy ezt a hiányt csökkentse. Mindenekelőtt iskolát írt, de eredeti műveket is komponált, átiratokat is készített a nagybőgő számára, továbbá nyugat-európai szerzők műveinek kiadását szorgalmazta. Legjelentősebb munkája mégis iskolája maradt, amely az első ilyen kiadvány volt Oroszországban. Ebben következetesen az olasz fekvés-ujjazatot (1-3-4) alkalmazta, ahogyan azt mesterétől tanulta. Eredeti szerzeményei közül Tarantella-ja mind pedagógiai, mind művészi szempontból igen jelentős. Tanári működése mellett 1881-től az udvari zenekarban szólamvezető is volt. Ezt az állást versenypályázat alapján kapta meg. A meghallgatáson több neves külföldi nagybőgős is játszott, de az előadott két versenymű alapján Zsdanov bizonyult a legjobbnak.Jobb keze 1897-ben megbetegedett, minthogy azonban nyugdíjat nem kaphatott, tovább kellett tanítania. Ezt a kötelezettségét 1908-ig tudta teljesíteni. 1910. június 30-ikán halt meg.

 
Balday, Franz
A XIX. században Bécsben működött operai muzsikusként.


 
Koloszov, Jevgenyij Alekszejevics
1940-ben született, és Asztahov egyik legkitűnőbb tanítványa volt. Kezdetben tanára asszisztenseként működött, majd 1962-es végzése után önállóan kezdett tanítani.


 

Martinov, Alekszej Jegorovics
(1860-1922) szinte egy időben tanított Proszkurinnal a moszkvai konzervatórium második nagybőgő osztályában. Spekinnél végzett 1885-ben. 1898-tól a konzervatóriumban dolgozott adminisztratív munkakörben, míg 1906-tól kezdődően tanárként folytatta működését 1922-ig. Mint kitűnő pedagógust professzori címmel ruházták fel. Legkitűnőbb tanítványai M. Sz. Fokin, V I. Bjelov, V I. Berg-man és M. F. Stejnke voltak.


 

Buchmann, Erich
Oszták nagybőgős;1981-ben részt vett Markneukirchenben a nemzetközi versenyen.


 
Albert, Johann Josef
(1832-1915) a prágai konzervatóriumban végzett 1852-ben Hrabénál. Virtuóz nagybőgős, karmester és zeneszerző volt. Karmesteri minőségben Stuttgartban, Párizsban és Londonban működött. Versenyművet írt a nagybőgőre, ami olykor még ma is elhangzik. Öt operát és hét szimfóniát is komponált, melyek figyelemre méltó helyet biztosítanak számára a zenetörténetben.


 

Müller, Willy
Nagybőgős Gerában; 1929-ben a Kontrabassisten Bund egyik alapító tagja volt.