Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. március 22., szerda, Beáta, Izolda és Lea napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Zsdanov, Vaszilij Alekszandrovics

Zsdanov, Vaszilij Alekszandrovics

1845. augusztus 2-ikán született. Minthogy apja kántor volt, zenei tanulmányait egyházi iskolában kezdte meg. 1856-ban, tizennégy éves korában tűnt ki először jó hangjával és zenei tehetségével. Ekkor került Szentpétervárra, ahol az udvari énekkarba vették fel. Itt hamarosan Ferrero nagybőgő-osztályába került, és már alig tizenhat évesen az udvari színház zenekarának tagja lett. Mesterének, Ferrerónak halála után 1877-ben meghívták a konzervatórium megüresedett tanári állásába, s ezt azonnal el is foglalta. Amikor ezt a munkát megkezdte, Oroszországban alig akadt még irodalom a nagybőgő számára. Zsdanov nagyon sokat tett azért, hogy ezt a hiányt csökkentse. Mindenekelőtt iskolát írt, de eredeti műveket is komponált, átiratokat is készített a nagybőgő számára, továbbá nyugat-európai szerzők műveinek kiadását szorgalmazta. Legjelentősebb munkája mégis iskolája maradt, amely az első ilyen kiadvány volt Oroszországban. Ebben következetesen az olasz fekvés-ujjazatot (1-3-4) alkalmazta, ahogyan azt mesterétől tanulta. Eredeti szerzeményei közül Tarantella-ja mind pedagógiai, mind művészi szempontból igen jelentős. Tanári működése mellett 1881-től az udvari zenekarban szólamvezető is volt. Ezt az állást versenypályázat alapján kapta meg. A meghallgatáson több neves külföldi nagybőgős is játszott, de az előadott két versenymű alapján Zsdanov bizonyult a legjobbnak.Jobb keze 1897-ben megbetegedett, minthogy azonban nyugdíjat nem kaphatott, tovább kellett tanítania. Ezt a kötelezettségét 1908-ig tudta teljesíteni. 1910. június 30-ikán halt meg.

 
Gregora, Frantisek
(Franz) 1819-ben született Netolicichben (Morvaország). Az első zenei útbaigazításokat a helybeli kántortól kapta, akitől hegedűt és zongorát tanult. Tizenhatéves korától Ceské Budejovicében folytatta tanulmányait, melyeket összhangzattannal és ellenponttannal egészített ki. 1843-ban felvették a bécsi konzervatóriumba, ott A. Sláma tanítványa lett, akitől nagybőgőt és harsonát tanult. 1847-ben végzett, és Beethoven-ezüstéremmel tüntették ki. Életének legnagyobb részét Pisekben töltötte, ahol a dóm orgonistája és karmestere volt, továbbá zenetanár és szerző. Azarhin szerint virtuóz nagybőgősnek számított. 1887-ben halt meg.Széles körű zeneszerzői tevékenységének legnagyobb része az egyházi zene területére esett, de írt színházi zenét, kamarazenét és kórusműveket is. Kitűnő nagybőgősként e hangszer irodalmát is gyarapította. Hét etüdje SimandI normál bőgőre való átdolgozásában ma is közkézen forog. Nagybőgőre írt műveit ugyanis eredetileg mind A-D-G-C hangolású bőgőre írta, minthogy feltehetőleg Housé példája nyomán ő is ezt tarthatta legalkalmasabbnak a nagybőgő virtuóz megszólaltatására. E művek nagy részét SimandI normál hangolású nagybőgőre dolgozta át, és manapság ebben a formában használatosak. Gregora néhány zeneelméleti munkát és tankönyvet is írt.


 
Hoffmann, Paul
Nagybőgős volt Halléban; 1929-ben a Kontrabassisten Bund egyik alapító tagja.


 

Güttler, Wolfgang
(1944-) J. Prunner, valamint I. Cheptea tanítványaként végzett 1969-ben Bukarestben. Ugyanettől az évtől 1974-ig a bukaresti Rádió Zenekarának tagja volt. 1973-ban a Genfben rendezett nemzetközi versenyen első díjat nyert. 1974-től Berlini Filharmonikusok tagja lett. Rendszeresen koncertezik; eddig már több zeneszerző komponált számára és ajánlott neki művet. A Rotterdamban rendezett Gaudeamus nemzetközi modern zenei versenyen is zsűritag volt. 1984 óta Kölnben a Zeneakadémia tanára.


 

Mangone, Jeff
A Pittsburg Opera Orchestra szólamvezetője.


 
Blaettenbauer, Severin
(1801-?) német nagybőgős és zeneszerző, Berlinben zenekari tag volt.


 

Chis, Alexandru
1981-ben és 1983-ban Markneukirchenben részt vett a nemzetközi versenyen. A Konstanzi Zenekar szolamvezetöje,a Mobile nagybögökvartett tagja.