Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. november 22., szerda, Cecília napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Pimenov, Jevgenyij

Pimenov, Jevgenyij

(1924-) orosz nagybőgős szólista.

 
Svabensky, Miroslav
(1928) morva nagybőgős; Ostravában 1944-től 1949-ig az Operaház zenekarának tagja és 1958-tól ugyanott a konzervatórium tanára volt.


 
Heinrich, Dietmar
(1947-) Drezdában G. Neumerket tanítványa volt, majd ugyanott a Staatskapelle tagja lett.1970 óta Berlinben a Szimfonikus Zenekarban dolgozik. 1976-ban részt vett Weimarban Ludwig Streicher mesteriskoláján és 1977-ben Markneukirchenben a nemzetközi verse?nyen. Kitűnő szólista, aki olykor koncertezik is.


 

Rafael, Karel Frantisek
(1795-1864) cseh nagybőgős, Brünnben zenekari tag volt, majd 1840-ben Horvátországban telepedett le, s ott pedagógusként dolgozott.


 

Zimmermann, Oscar
New Yorkban nagybőgős, pedagógus és műkedvelő nagybőgőkészítő. Iskolát írt, előadási darabokat szerzett. Egy gyűjteményt is összeállított a nagybőgő számára.


 
Haigh, Scott
A Clevelandi Zenekar helyettes szólamvezetője. Korábban a Mexikói Állami Zenekar és a Milwaukee Simphonytagja volt. Jelenleg a Cleveland Institute of Musik tanára.


 

Gertovics, Joszip Francevics
Az orosz nagybőgőművészet legkitűnőbb hagyományait folytatta, és Kuszevickij mellett a legkiválóbb orosz nagybőgős volt.1887. május 13-ikán született Wilnóban iparos család gyermekeként. Már kilencéves korában kórusban énekelt. Kezdetben hegedűt tanult és tizenöt éves korára már zenekari muzsikusként dolgozott. Csak ezután kezdett nagybőgőt tanulni N. F. Szalnyickij iskolájában, majd hat éven keresztül különböző zenekarokban játszott Rigában, Kazanyban és Moszkvában. 1910-ben felvették a Nagyszínház zenekarába.Eközben különböző magánintézetekben tanított nagybőgőt, és karvezetőként is működött. 1922-től 1933-ig, majd megszakítás után 1938-tól 1953-ig a moszkvai konzervatórium nagybőgő-tanszakának tanára volt. Kitűnő munkájának elismeréseként 1926-tól docens, majd 1940-től professzor lett. Legjelesebb tanítványai A. I. Asztahov, D. F Agafanov, V. Vasenceva és M. F. Stejnke voltak.1922-től a Moszkvai Szimfonikus Zenekar első nagybőgőse is volt, és ugyanettől az időtől kezdve szólistaként is szerepelt. Évenként egy-két önálló koncertet adott, gyakran zenekari kísérettel. Moszkván kívül is voltak fellépései, többek közt Leningrádban és Tbilisziben. Egyik legjelentősebb és egyben utolsó koncertje 1953. október 5-ikén zajlott le rendkívül nagy sikerrel. Gertovics ekkor már igen beteg volt, és nem sokkal később, 1953. december 12-ikén meghalt.Gertovics az orosz nagybőgőművészetet újabb magaslatokra emelte, és ennek egyik legragyogóbb csillaga volt. Egyik sokat emlegetett mondása: ?A nagybőgőn úgy kell játszani mint a hegedűn - csak még sokkal lágyabban. " A francia vonófogást használta, ezt is tanította. Iskolát, etűdöket és számos átiratot készített. Az orosz szerzők műveiből kiválogatott nehéz zenekari szólamrészletek gyűjteményét 1953-ban adta ki. Közismert szerzeménye a Románc.