Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2018. január 16., kedd, Gusztáv napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Bech, Vaclav (Wenzel)

Bech, Vaclav (Wenzel)

Oroszországban Vjacseszlav Francevics -1877. október 23-ikán született Morvaországban. 1909 és 1914 között működött Szentpétervárott, majd az I. világháború kitörésekor visszatért hazájába. Tanítványai közül kiemelkedett Sz. N. Bujanovszkij, P. A. Vejnblat, M. V. Kravcsenko (1882-1966), M. L. Krasznopolszkij és F. Sevickij. Utóda a tanári székben 1914-től Krasznopolszkij, majd 1918-tól Bujanovszkij volt.

 
Reuling, W.
(1888-1952) az amszterdami Concertgebouw zenekar szólóbőgőse volt. Egy kisméretű Cuypers-nagybőgőn játszott.


 
Winsel, Louis
(1880-1967) német nagybőgős, pedagógus és zeneszerző. Egy ideig a hamburgi zenekar, majd az Operaház tagja és szólistája volt. Később kivándorolt Amerikába, ahol élénk koncertező tevékenységet folytatott és mint virtuóz nagybőgőst ismerték. Több mint harminc kompozíciót írt a nagybőgő számára. Még ennél is több átiratot készített például Bach, Beethoven, Brahms, Gluck, Grieg, Handel, Paganini, Schubert, Schumann, Weber stb. műveiből. Ezt a rekordot napjainkban csak a moszkvai Azarhinnak sikerült felülmúlnia. Winsel művei egy részét A-D-G-C hangolású nagybőgőre szánta.


 

Wilhelm, Linus
(1891-?) Lipcsében A. Wolschke tanítványa volt. 1914-től a Berlini Filharmonikusok szólóbőgőse volt 1957-ig. Átiratokat készített.


 

Eimann, Wenzel
A Meufel-féle Künstler-Lexikon szerint a XVII1-XIX. században virtuóz nagybőgős volt.


 
Andrejev, Leopold Georgijevics
1923-ban született Moszkvában. Apja hegedűs, anyja énekesnő volt. Kitűnő zenekari muzsikusként és szó?istaként vált ismertté. Tízéves korában kezdett gordonkát tanulni. A II. világháború miatt azonban meg kellett szakítania tanulmányait, és csak 1947-ben szerelhetett le. Ekkor folytatta félbeszakított tanulmányait. 1948-ban Homenkónál nagybőgőzni kezdett, s hamarosan kitűnt képességeivel és eredményeivel. Már főiskolás korában fellépett szólistaként a rádióban. Diplomakoncertjén 1953-ban többek közt Glier ismert művét, a Prelűd, scherzo és tarantella-t játszotta, s ennek virtuóz előadásáért kitűnő minősítést kapott. A koncerten a zeneszerző is jelen volt, aki teljes megelégedését fejezte ki Andrejevnek. Ezt megelőzően, már 1951-től a moszkvai Rádiózenekar tagja lett, ahol 1966-tól szólamvezető és szólóbőgős címet kapott. Egyidejűleg a Moszkvai Kamarazenekarnak is tagja volt. A kamarazenélés művészi tevékenységének jelentős ága. Számos koncertjén léphetett fel nagyzenekari kísérettel, nagynevű karmesterek közreműködésével. Széles repertoárjában a nagybőgő irodalmának legjelentősebb művei mind helyet kaptak. Játékának legfontosabb jellemzői a szép hang és a virtuóz technika. Nagy sikert aratott Saint-Saens Gordonkaverseny-ének előadása 1966-ban, eredeti hangnemben és normál, zenekari hangolású nagybőgőn. Ő mutatta be a Szovjetunióban Tubin Nagybőgőverseny-ét 1968. június 5-ikén. Andrejev francia vonófogással játszik. Pedagógiai tevékenységet is folytat. Jeles tanítványa A. I. Balentyij.


 

Bagovska, Petja
1981-ben részt vett Markneukirchen?ben a nemzetközi versenyen. Klaus Trumpf Michaelsteini kurzusainak rendszeres vendég professzora. Több szóló lemeze jelent meg mind a komoly, mind a könnyűzenei műfajban. Szófiában tanít.