Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. március 25., szombat, Irén és Írisz napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Andrejev, Leopold Georgijevics

Andrejev, Leopold Georgijevics

1923-ban született Moszkvában. Apja hegedűs, anyja énekesnő volt. Kitűnő zenekari muzsikusként és szó?istaként vált ismertté. Tízéves korában kezdett gordonkát tanulni. A II. világháború miatt azonban meg kellett szakítania tanulmányait, és csak 1947-ben szerelhetett le. Ekkor folytatta félbeszakított tanulmányait. 1948-ban Homenkónál nagybőgőzni kezdett, s hamarosan kitűnt képességeivel és eredményeivel. Már főiskolás korában fellépett szólistaként a rádióban. Diplomakoncertjén 1953-ban többek közt Glier ismert művét, a Prelűd, scherzo és tarantella-t játszotta, s ennek virtuóz előadásáért kitűnő minősítést kapott. A koncerten a zeneszerző is jelen volt, aki teljes megelégedését fejezte ki Andrejevnek. Ezt megelőzően, már 1951-től a moszkvai Rádiózenekar tagja lett, ahol 1966-tól szólamvezető és szólóbőgős címet kapott. Egyidejűleg a Moszkvai Kamarazenekarnak is tagja volt. A kamarazenélés művészi tevékenységének jelentős ága. Számos koncertjén léphetett fel nagyzenekari kísérettel, nagynevű karmesterek közreműködésével. Széles repertoárjában a nagybőgő irodalmának legjelentősebb művei mind helyet kaptak. Játékának legfontosabb jellemzői a szép hang és a virtuóz technika. Nagy sikert aratott Saint-Saens Gordonkaverseny-ének előadása 1966-ban, eredeti hangnemben és normál, zenekari hangolású nagybőgőn. Ő mutatta be a Szovjetunióban Tubin Nagybőgőverseny-ét 1968. június 5-ikén. Andrejev francia vonófogással játszik. Pedagógiai tevékenységet is folytat. Jeles tanítványa A. I. Balentyij.

 
Hurt, Francesco
(1795-1835) Andreolinál végzett Milánóban, majd annak utóda lett a tanári székben.


 
Francioni, Enrico
Olasz nagybőgős; 1983-ban részt vett Markneukirchenben a nemzetközi versenyen.


 

Piacek, Jindrich
(1908-?) V. Kuchynka játéka hatására szánta el magát a nagybőgő tanulására. Elsősorban autodidakta volt, de Kromericben is tanult a konzervatóriumban, valamint Tulacek növendéke is volt Brnóban. Első fellépése 1937-ben volt, amikor zenekari kísérettel Dragonetti egyik versenyművét játszotta. Ennek a fellépésének az érdekessége, hogy G-C-F-B hangolású hangszeren játszott, ami ritka jelenség.1945-től Pozsonyban a Szlovák Filharmónia Zenekara, illetve az ottani Rádiózenekar tagjaként dolgozott. Hatalmas repertoárral rendelkezett Bottesini, Cerny, Láska, Geissel, Kuszevickij és mások műveiből. Néhány kompozíciót is alkotott, valamint átiratokat készített Paganini és Sevcík műveiből. Írt egy módszertani és egy történeti munkát a nagybőgővel kapcsolatban. Fő műve Az üveghangjáték. E munkái azonban egyelőre kéziratban maradtak.


 

Bagovska, Petja
1981-ben részt vett Markneukirchen?ben a nemzetközi versenyen. Klaus Trumpf Michaelsteini kurzusainak rendszeres vendég professzora. Több szóló lemeze jelent meg mind a komoly, mind a könnyűzenei műfajban. Szófiában tanít.


 
White, A.C.
(1845-1902), Howell tanítványa a Royal Academy of Musicon tanított az 1879 és 1902 közötti években. 1883 és 1893 között egyidejűleg a Royal College of Musicnak is tanára volt. A londoni Operában is dolgozott mint szólóbőgős.


 

Wilhelm, Linus
(1891-?) Lipcsében A. Wolschke tanítványa volt. 1914-től a Berlini Filharmonikusok szólóbőgőse volt 1957-ig. Átiratokat készített.