Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. október 18., szerda, Lukács napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Andrejev, Leopold Georgijevics

Andrejev, Leopold Georgijevics

1923-ban született Moszkvában. Apja hegedűs, anyja énekesnő volt. Kitűnő zenekari muzsikusként és szó?istaként vált ismertté. Tízéves korában kezdett gordonkát tanulni. A II. világháború miatt azonban meg kellett szakítania tanulmányait, és csak 1947-ben szerelhetett le. Ekkor folytatta félbeszakított tanulmányait. 1948-ban Homenkónál nagybőgőzni kezdett, s hamarosan kitűnt képességeivel és eredményeivel. Már főiskolás korában fellépett szólistaként a rádióban. Diplomakoncertjén 1953-ban többek közt Glier ismert művét, a Prelűd, scherzo és tarantella-t játszotta, s ennek virtuóz előadásáért kitűnő minősítést kapott. A koncerten a zeneszerző is jelen volt, aki teljes megelégedését fejezte ki Andrejevnek. Ezt megelőzően, már 1951-től a moszkvai Rádiózenekar tagja lett, ahol 1966-tól szólamvezető és szólóbőgős címet kapott. Egyidejűleg a Moszkvai Kamarazenekarnak is tagja volt. A kamarazenélés művészi tevékenységének jelentős ága. Számos koncertjén léphetett fel nagyzenekari kísérettel, nagynevű karmesterek közreműködésével. Széles repertoárjában a nagybőgő irodalmának legjelentősebb művei mind helyet kaptak. Játékának legfontosabb jellemzői a szép hang és a virtuóz technika. Nagy sikert aratott Saint-Saens Gordonkaverseny-ének előadása 1966-ban, eredeti hangnemben és normál, zenekari hangolású nagybőgőn. Ő mutatta be a Szovjetunióban Tubin Nagybőgőverseny-ét 1968. június 5-ikén. Andrejev francia vonófogással játszik. Pedagógiai tevékenységet is folytat. Jeles tanítványa A. I. Balentyij.

 
Geier, Oscar
(1889-1954) német nagybőgős Drezdában mint zenekari muzsikus és szólista működött. Ismert műve a Koncert nagybőgőre és zenekarra op. 11.


 
Ortner, Franz
Nürnbergi nagybőgős; 1929-ben a Kontrabassisten Bund egyik alapító tagja volt.


 

Wilken, Martin
Nagybőgős Baden-Badenben; 1929-ben a Kontrabassisten Bund egyik alapító tagja volt.


 

Domasevics, M.B.
(1887-1926) a szentpétervári konzervatóriumban végzett Zsdanovnál. 1906-tól 1926-ig a moszkvai Nagyszínház zenekarának tagja volt mint szólamvezető. A nevezetes iskola elkészítésében Miluskin munkatársaként működött közre.


 
Trumpf, Klaus
Qörlitzben született 1940-ben. Apja, Wilhelm Trumpf szintén nagybőgős volt a helybeli színházban. Első tanára Görlitzben a színház első nagybőgőse Walter Flegel volt. Berlinben Horst Butternél tanult, akinél 1964-ben végzett. Már ezt megelőzően, 1961-től Berlinben a Staatsoper tagja lett, Jelenleg nyugdíjas, Saarbrückenben és Münchenbendolgozott professzorként.Pedagógiai tevékenységét is 1961-ben kezdte el egy berlini zeneiskolában. 1967-től kezdve Berlinben a Hochschule für Musik tanára. Rendszeresen vezet nyári szemináriumokat, mesteriskolákat. Így 1978-ban Man szigetén (Anglia), 1980-ban Japánban, 1981-ben Trossingenben, 1982-től 1984-ig Blankenburgban, 1983-ban Japánban, 1984-ben Arvi-kában és Helsingborgban. Nemzetközi nagybőgős fesztiválokon, versenyeken gyakran szerepel mint zsűritag. Így 1975-ben, 1979-ben és 1981-ben Markneukirchenben, 1978-ban Genfben, 1979-ben Münchenben, 1982-ben pedig Man szigetén.Zongorakíséretes fellépéseinek se szeri, se száma. Zenekari kísérettel hazájában, a korábbi NDK-ban, valamint Lengyelországban, Csehszlovákiában, Dél-Amerikában és Japánban voltak koncertjei. Gyakran szerepel a német rádiókban is.Mint zenetörténésznek főműve Sperger életének és munkásságának a feldolgozása, melyet részletes tanulmányban tett közzé. Nem kis szerencséjére Schwerinben, ahol Sperger életének utolsó évtizedeit élte, rendelkezésére állt a hatalmas zenei archívum, ahol Sperger eredeti kéziratos kottái és írásai megtalálhatók. Sperger maga nem rendszerezte műveit, ezért ezt a munkát Trumpfnak kellett elvégeznie, és így újabban Sperger művei T. jelzéses számmal jelennek meg. Sperger mindmáig ismeretlen zeneszerző, akinek műveiből alig néhány került kinyomtatásra. Trumpf most minden igyekezetével azon munkálkodik, hogy e hiány be-pótoltassék. Eddig öt hanglemeze készült el és ezeken kizárólag Sperger-művek szerepelnek Vanhal Nagybőgőversenye melletTrumpfnak négy nagybőgője van:1. Martin Stoss bécsi mestertől,2. ismeretlen olasz mestertől,3. ismeretlen mittenwaldi mestertől,4. Sebastian Dallingertől.Ötven nagybőgővonóból álló gyűjteménye is van a XVIII. század közepétől kezdve napjainkig. Ezek közt megtalálható a Dragonetti-féle vonótól a mai modern vonókig minden típus.


 

Romberg, Bernhard
(1767-1841) a maga korában Németország legjelentősebb gordonkása, a Berliner Hofkapelle szólistája volt. Párizsban,ahol néhány évig a Conservatoireon tanított, alkotta C-dúr duóját gor-donkára és nagybőgőre. Ezt SimandI, majd Zimmermann átdolgozta kétnagybőgőre. Egy újabb átdolgozás Stoll nevéhez fűződik.