Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. december 17., vasárnap, Lázár és Olimpia napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Zimmermann, Oscar

Zimmermann, Oscar

New Yorkban nagybőgős, pedagógus és műkedvelő nagybőgőkészítő. Iskolát írt, előadási darabokat szerzett. Egy gyűjteményt is összeállított a nagybőgő számára.

 
Hindle, Johann
1792-ben Bécsben született. Nagybőgőművész, virtuóz és hegedűkészítő volt. Apja, Leopold Georg Hindle ismert és jó nevű hegedűkészítő mester volt. Így az ifjú Johann már a szülői házban korán közeli kapcsolatba kerülhetett a nagybőgővel, mivel apja kitűnő nagybőgőket is készített. Később az ifjú ebben is követte apját.Hatalmas tudását önképzés útján szerezte meg, ugyanis 1803 körül, amikor elkezdhette tanulmányait a nagybőgőn, Pischlberger már aggastyán volt, Sperger pedig régen távozott Bécsből.Tudjuk, hogy 1810-ben már szólistaként működött, és a legnehezebb szólamrészeket is játszi könnyedséggel oldotta meg, ahogyan azt följegyezték róla. Az 1810 és 1830 közötti években a bécsi közönségévente hallhatta Hindle nagyszerű játékát. Különösen emlékezetesek maradtak pompás polkaváltozatai, operafantáziái és Paganinire emlékeztető koncertdarabjai. Ezek részben saját művei, részben átiratai voltak.1818-tól 1843-ig a Theater an der Wien zenekarának tagjaként működött. Közben 1821-ben Németországban turnézott, 1827-től kezdődően pedig Prágában, Lipcsében, Drezdában és Berlinben adott koncerteket. 1828. szeptember 4-ikén a bécsi Operaházban adott emlékezetes hangversenyt. Afeljegyzések szerint különösen üveghangtechnikája volt színes.Egyetlen versenyművet komponált a nagybőgő számára. Írt továbbá egy komikus operát két felvonásban (Glückliche Heimkehr eines Ton-Künstlers), valamint egy szimfóniát, vonósnégyest és egyházi műveket. 1862-ben halt meg.


 
Zepperitz, Paul Rainer
1930. augusztus 25-ikén született Bandungban, Jáva szigetén. Apja Franz Zepperitz szintén muzsikus volt. Nyolcéves korában kezdett hegedűn tanulni, majd 1945-ben nagybőgőre tért át. Első tanára Arthur Davel, a Düsseldorfi Szimfonikusok tagja volt. 1948-ban ő is belépett a ebbe a zenekarba, majd 1949-től Bonnban a Városi Zenekar szólistája lett. 1951-től a Berlini Filharmonikus Zenekar tagja lett, és itt 1957-től szólónagybőgős volt. Az utóbbi zenekar tagjaiból 1954-ben megalapította a Philharmonisches Oktett Berlin nevű kamaraegyüttest, melyet azóta is vezet. Ezután 1977-ben megalapította a Die Philharmonischen Virtuo-sen Berlin vonós kamaraegyüttesét. A Berlini Filharmonikusoknál húsz évig volt vezetőségi tag.1957-től Nyugat-Berlinben a konzervatórium tanára lett, majd 1959-től professzor a Hochschule der Künstén. Számos kitűnő tanítványa rangos bel- és külföldi zenekarok tagja, illetve elismert szólista. Zepperitz időről időre mesteriskolákat vezet, és így számos külföldi nagybőgős is büszkélkedhet azzal, hogy tanítványa volt.Egy pompás, öthúros, G. M. Bussetto olasz mester által Cremonában készült nagybőgő birtokosa. Ez a kitűnő hangszer már több mint háromszáz éves, ennek ellenére ma is kifogástalan, koncertképes állapotban van.


 

Stamitz, Johann Wenzel
(1717-1757) a mannheimi iskola jelenős alakja volt, aki a nagybőgőt is virtuóz szólóhangszerként művelte. Az akkori igényeknek megfelelően több hangszeren, így hegedűn, viola damorén, gordonkán és nagybőgőn is játszott. 1742. június 29-ikén Frankfurtban adott hangversenyén is e hangszereken produkálta magát. Egykorú feljegyzések szerint főleg saját szerzeményeit, többek között "koncertjeit" játszotta. Ellentmondani látszik ennek az adatnak az a tény, hogy Stamitznak sem gordonka-, sem nagybőgőversenye nem ismeretes. A vonót felső fogással kezelte, és ez logikusnak is látszik, minthogy az általa játszott többi vonós hangszeren kizárólag ezt a fogásnemet használhatta.


 

Pyrhönen, Martti
Finn nagybőgős, 1983-ban részt vett Markneukirchenben a nemzetközi versenyen. Oli Kosonennél tanult a Sibelius Akadémián, 1981-ben végzett, majd Csehországban, Prágában Frantisek Posta növendéke volt. Itt 1984-ben végzett. Jelenleg a Helsinki Szimfonikus Zenekarnál nagybőgős.


 
Viseur, Jean
(1860-1920) nagybőgős, pedagógus, Labro tanítványa és Verrimst utóda volt. Az ő kitűnő tanítványa és utóda W. Charpentier lett.


 

Schmidt, Josef
(1865-?) német nagybőgős; a prágai konzervatóriumban végzett 1885-ben. Egy ideig Svédországban dolgozott, majd 1907-től Salzburgban a Mozarteum tanára lett.