Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. december 16., szombat, Etelka és Aletta napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Turetzky, Bertram

Turetzky, Bertram

Kulcsfigurája a bőgő újjászületésének, ahogyan tradicionálisan zenekari hangszerből szóló szerepre emelkedett. Több, mint háromszáz művet komponáltak számára, amiket el is játszott, egy részüket fel is vette. A világ zenei központjaiban koncertek tuacatjait adta. A Kalifornia Egyetemen, San Diegoban tanít. A The Contemporary Contrabass című könyv szerzője.

 
Warnecke, Friedrich
(1856-1931) volt, aki Hannoverben tanult Bontemp és Walter nagybőgősöktől. A hamburgi konzervatóriumban az 1893 és 1924 közötti években tanított. Előzőleg 1874 és 1878 között Mannheimben, majd Hamburgban zenekari muzsikus volt, de olykor szólistaként is szerepelt. A Kontrabassisten Bund egyik alapítójaként ismerjük. Iskolát szerkesztett és etűdöket írt. Zenetörténeti munkája: Ad infinitum] Der Kontrabass, seine Geschichte und seine Zukunft. Ezt az igen nagy jelentőségű, alapvető munkát, amely időrendben is az első a nagybőgővel foglalkozó hangszertörténeti tanulmányok között, 1900-ban adta közre. Nemcsak a nagybőgő történetével foglalkozik, hanem módszertani útmutatót is ad. Warnecke kiemelkedő tanítványai Franz Nijenhuis, Max Kunze és Paul Rahmig voltak.


 
Pokorny, Petr
(1750-?) cseh nagybőgős, valószínűleg J. Natter tanítványa volt. Prágában több zenekarban játszott, virtuóz fellépéseiről is vannak adatok.


 

Kumbert, Wilhelm
(1884-1956) lett nagybőgős, Rigában zenekari és operai muzsikus, majd 1947-től karmester volt.


 

Asztahov, Andrej Ivanovics
Kozolupov professzor másik kitűnő tanítványa volt. Parasztszülők gyermekeként jött a világra 1913. június 23-ikán Ukrajnában. Korai gyermekéveiben megnyilatkozott zenei érdeklődése, önképzése eredményeként játszott balalajkán, gitáron és mandoli-non. Később hegedülni kezdett, s egy kis zenekart is alapított. 1932-ben kezdte meg tanulmányait a moszkvai konzervatóriumban Miluskinnál, folytatta Gertovicsnál, és végzett Kozolupovnál 1944-ben.Közben, már 1939-től a Nagyszínház tagja lett, ahol huszonhat évet töltött el helyettes szólamvezetőként. 1965-től kezdve kizárólag pedagógusként dolgozott tovább a moszkvai konzervatóriumban, ahol egyébként már 1948 óta tanított. 1960-ban docens, 1966-ban a Szovjetunió érdemes művésze, 1969-ben professzor lett. Miluskin iskoláját ő is átdolgozta. Sok kitűnő tanítványa a legrangosabb zenekarokban található meg. 1975-ben zsűritag volt Markneukirchenben, de még ugyanezen évben meg is halt.


 
Verrimst, Victor Frederic
(1840-1893) A párizsi konzervatórium egyik jelentős alakja volt. Pedagógusként, zeneszerzőként és virtuóz nagybőgősként egyaránt számon tartották. Iskoláját 1875-ben adta ki a négyhúros nagybőgőre, és huszonöt etűdöt is fűzött hozzá. Ez utóbbit hazánkban is ismerik és tanítják. A konzervatórium évenként ismétlődő hagyományos koncertjeire öt versenyművet, három concertinót és három koncertdarabot komponált. Gounod-hoz baráti szálak fűzték, aki két nagybőgőre komponált Kis scherzo című alkotását á mon ami Verrimst felirattal ajánlotta neki. Kiemelkedő tanítványa volt E. Nanny.


 

White, A.C.
(1845-1902), Howell tanítványa a Royal Academy of Musicon tanított az 1879 és 1902 közötti években. 1883 és 1893 között egyidejűleg a Royal College of Musicnak is tanára volt. A londoni Operában is dolgozott mint szólóbőgős.