Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. július 27., csütörtök, Olga és Liliána napja van.     Kapcsolat  Támogatás

Stanek, Eduard

(1885-?) a bécsi Zeneakadémián tanult. Ennek alapján eleinte 1-2-4 ujjrendszer alapján tanított, de később Bottesini nyomán áttért az olasz 1-3-4 ujjrendszerre.

 
Vondrak, Alois
(1888-1936) szintén SimandI tanítványaként végzett Bécsben. 1904-től a Bécsi Filharmonikusok szólóbőgőse volt, majd hosszú évekig Amerikában a Kuszevickij vezetése alatt álló Boston Symphony Orchestra szólamvezető nagybőgőse volt. Elméleti munkája, a The tuning on the Double Bass csak húsz évvel halála után, 1956-ban jelent meg. Vondrak a Kontrabassisten Bund egyik alapítója volt.


 
Wrane, Josef
(1829-1870) Hrabé növendékeként végzett a prágai konzervatóriumban, majd 1865-től négy éven át Sláma utóda volt Bécsben.


 

Prohorov, Ivan
(1917-) V. V. Homenko tanítványaként a moszkvai Operaház zenekarának tagja volt.


 

Azarhin, Rogyion Mihajlovics
1931. március 22-ikén született. A leningrádi konzervatóriumban kezdte el tanulmányait 1949-ben, és Kurbatov tanítványaként végzett 1954-ben. Ezután Moszkvában Homenkónálfolytatta, majd fejezte be felsőfokú tanulmányait. Jelenleg a Moszkvai Állami Szimfonikus Zenekarban szólóbőgős és helyettes koncertmester.Rendszeresen ad koncerteket Moszkvában és Oroszország más városaiban szólistaként, illetve zenekari kísérettel. Gyakran szerepel a rádióban is. Hangversenyeiről a kritikák egyöntetűen a legmagasabb elismerés hangján emlékeznek meg. Máris több hanglemeze van forgalomban. Több mint száz átiratot is készített. Az 1957-es VIT egyik művészeti díjá?nak nyertese. Egyik világhírű műsorszáma Mendelssohn Szentivánéji álom kísérőzenéjéből a közismert Scherzo, amelyet fuvoláról írt át nagybőgőre, és ezt hanglemezre is vette. Elméleti munkája az 1978-ban Moszkvában kiadott Nagybőgő című kötetecske, mely a főiskolai oktatás céljait szolgálja.


 
Mayer, Joseph Bernhard Friedrich Caspar
az 1732-ben kiadott Museum Musicum, a valamivel később megjelent Tieueröffnetes Orchester, valamint a két évvel később közreadott Neueröffneter Teoretisch und Praktisch Music-Saal című műveiben a nagybőgővel is foglalkozik, és azt brummende Violone-nak kereszteli el. Szerinte ez a hangszer hegedű alakú és nagyobb, mint a franciáknál használt hasonló hangszer. Hangolása kvartokban történik: G-C-F vagy A-D-G.


 

Rottenkranz, Ludwig
(1903-?) német származású nagybőgős; Klaipedában a konzervatórium tanára volt.