Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. december 17., vasárnap, Lázár és Olimpia napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Gullbrandson, Knut

Gullbrandson, Knut

(1895-?) volt, aki 1922 és 1952 között a stock?holmi Operaház szólóbőgőseként és a konzervatórium tanáraként működött. Kiemelkedő pedagógus volt, aki 1941-ben iskolát adott ki olasz ujjazati rendszerrel.

 
Knittel, Jonas
(1585-1672) Németországban hegedűs, teorbás és nagybőgős, mint ilyen a legkorábbiak egyike volt.


 
Torello, Ross Pedro
(1880-1902) volt, aki 1900-ban végzett. Kiemelkedő szólistának számított, de mindössze huszonkét éves korában, egy amerikai hangversenykörútra való elindulását megelőző este meghalt.


 

Fuka, Václav
(1933-) F. Hertl tanítványa volt a főiskolán 1956 és 1960 között. Dolgozott az Állami Színháznál és a Prágai Szimfonikus Zenekarban, valamint a Cseh Nonettben. Gyakran szerepel a rádióban is. 1983 óta a prágai Zeneakadémia tanára. E. Hlobil versenyművét játszotta lemezre.


 

Ghirelli, Luigi
korának egyik jeles pedagógusa volt, aki jó néhány művet írt nagybőgőre. 1846-tól működött Bolognaban.


 
Zsdanov, Vaszilij Alekszandrovics
1845. augusztus 2-ikán született. Minthogy apja kántor volt, zenei tanulmányait egyházi iskolában kezdte meg. 1856-ban, tizennégy éves korában tűnt ki először jó hangjával és zenei tehetségével. Ekkor került Szentpétervárra, ahol az udvari énekkarba vették fel. Itt hamarosan Ferrero nagybőgő-osztályába került, és már alig tizenhat évesen az udvari színház zenekarának tagja lett. Mesterének, Ferrerónak halála után 1877-ben meghívták a konzervatórium megüresedett tanári állásába, s ezt azonnal el is foglalta. Amikor ezt a munkát megkezdte, Oroszországban alig akadt még irodalom a nagybőgő számára. Zsdanov nagyon sokat tett azért, hogy ezt a hiányt csökkentse. Mindenekelőtt iskolát írt, de eredeti műveket is komponált, átiratokat is készített a nagybőgő számára, továbbá nyugat-európai szerzők műveinek kiadását szorgalmazta. Legjelentősebb munkája mégis iskolája maradt, amely az első ilyen kiadvány volt Oroszországban. Ebben következetesen az olasz fekvés-ujjazatot (1-3-4) alkalmazta, ahogyan azt mesterétől tanulta. Eredeti szerzeményei közül Tarantella-ja mind pedagógiai, mind művészi szempontból igen jelentős. Tanári működése mellett 1881-től az udvari zenekarban szólamvezető is volt. Ezt az állást versenypályázat alapján kapta meg. A meghallgatáson több neves külföldi nagybőgős is játszott, de az előadott két versenymű alapján Zsdanov bizonyult a legjobbnak.Jobb keze 1897-ben megbetegedett, minthogy azonban nyugdíjat nem kaphatott, tovább kellett tanítania. Ezt a kötelezettségét 1908-ig tudta teljesíteni. 1910. június 30-ikán halt meg.


 

Anyiszimov, Viktor Ivanovics
(1908-?) Bujanovszkij tanítványa és a Leningrádi Filharmonikus Zenekar tagja volt.