Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. augusztus 22., kedd, Menyhért és Mirjam napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Gullbrandson, Knut

Gullbrandson, Knut

(1895-?) volt, aki 1922 és 1952 között a stock?holmi Operaház szólóbőgőseként és a konzervatórium tanáraként működött. Kiemelkedő pedagógus volt, aki 1941-ben iskolát adott ki olasz ujjazati rendszerrel.

 
Prosenik, Milan
(1920-) horvát nagybőgős; Zágrábban a konzervatórium tanára és ugyanott a Szimfonikus Zenekar szólóbőgőse volt. Iskolát szerkesztett és etűdöket komponált.


 
Storch, Josef Emanuel
(1840-1877) SimandI évfolyamtársaként végzett a prágai konzervatóriumban 1861-ben Hrabénál. Kiemelkedő művész volt, aki Lipcsében a Gewandhaus Zenekar vezető nagybőgőseként működött. Rövid élete folyamán csak kevés pedagógiai munkát végzett. Kitűnő tanítványa volt O. Schwabe. Koncertdarabot és számos etűdöt írt a nagybőgő számára. Etűdjeinek kézirata a Hoffmeister-cég birtokában van, és ezen Storch szerepel szerzőként. Ezzel ellentétben Findeisen azt állítja, hogy Storch etűdjeinek tulajdonképpeni szerzője Hrabé lett volna. Feltételezéseit arra alapozza, hogy ezekből az etűdökből némelyek Németországban és Ausztriában már korábban Hrabé neve alatt közkézen forogtak. Így feltehetőleg csak átdolgozásokról lehet szó.


 

Gericke, Gustav
(1874-?) német nagybőgős; Magdeburgban zenekari tagvolt, de olykor szólistaként is fellépett.


 

Müller, August
(1808-1867) az első zenei útmutatásokat apjától, Christian Müllertől kapta, aki nagybőgős és fagottos volt. 1827-ben, tizenkilenc éves korában már a darmstadti udvari zenekar tagja volt, és néhány évvel később szólistaként is fellépett. 1838. december 6-ikán a darmstadti színházban közzeneként bemutatta szerzeményét: Introduction und Variationen über ein Thema von Haydn. 1839-ben Párizsban lépett fel, majd Londonban koncertezett két hónapon át,J. Staudigl basszistával együtt előadta Mozart koncertáriáját, a Per questa bella mano-t. 1847-ben Oroszországban turnézott. 1851 -ben fél évig Londonban az Operaház szólistája volt. Járt Stockholmban, Brüsszelben és másutt is.Barátai Bass-Müller-nek becézték és a zenekarban koncertmesteri címmel tüntették ki. Berlioz emlékirataiban nagy elismeréssel említi meg a hatalmas termetű művészt, aki ugyancsak óriási, négyhúros hangszerén játszi könnyedséggel, nemes hangon szólaltatta meg a legnehezebb részeket is. Müller érdekes elméleti munkája: Über den Kontra-Bass und dessen Behandlung.


 
Spekin, Gustav
(1834-1899) Németországban született, és ugyanott kapta zenei képzését. 1861 februárjától első nagybőgős lett a moszkvai Nagyszínházban, de még ugyanebben az évben megkezdte tanári működését is. Felvette az orosz állampolgárságot, és 1867-től a konzervatórium első tanára lett. A zenekari játékkal 1897-ben felhagyott, de tanári működését egészen 1899. október l-jén bekövetkezett halálig folytatta. A moszkvai konzervatóriumban ő vezette be a német vonófogást,minthogy szülőhazájában ő maga is ezt tanulta és használta. Moszkvában - néhány kivételtől eltekintve - azóta is ezt a fogásnemet tanítják. Több mint harmincéves pedagógiai munkássága során számos kitűnő nagybőgőst képezett ki. Ezek közül a legjelentősebbek A. J. Martinov és V. N. Proszkurin voltak.


 

Baines, Fracis
(1917-) Angliában nagybőgőiskolát írt, és átdolgozásai is ismertek.